1 Krónika 5 EFO

1. Itt következnek Rúben leszármazottjai: Izráel elsőszülöttje Rúben volt, ezért őt illette volna az elsőszülöttség joga. Azonban, mivel Rúben az apja feleségével hált, elvesztette elsőszülöttségi jogát, amely Józsefnek, Izráel fiának az utódaira szállt. Ezért a származási jegyzékben Rúben neve nem úgy szerepel, mint az elsőszülötté.

2. Júda törzse erősebb és hatalmasabb lett, mint Júda testvéreinek a törzsei. A fejedelem is Júdából származott, az elsőszülöttségi jog mégis József törzsénél maradt.

3. Rúbennek, Izráel elsőszülöttjének a fiai: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmi.

4. Jóel utódai a következők: Jóel fia Semajá, ennek fia Góg, ennek fia Simei,

5. ennek fia Miká, ennek fia Reájá, ennek fia Baál,

6. ennek fia Beérá. Rúben törzsének a fejedelme Beérá volt, de Tiglat-Pileszer asszír király fogságba hurcolta.

7. Jóel testvérei és a családjaik a következők, amint azt feljegyezték: Jeiél volt a nemzetségfő, azután Zakarjáhú,

8. azután Bela, Ázáz fia (aki Sema fia, aki Jóel fia volt). Bela családja Aróérban lakott, egészen Nebóig és Baál-Meónig,

9. kelet felé pedig egészen az Eufrátesz folyótól nyugatra elterülő sivatagnak a széléig terjeszkedtek, mert a nyájaik nagyon megszaporodtak Gileád földjén.

10. Saul király idejében Bela nemzetsége harcolt a hagriak ellen, és legyőzte őket. Ezután a hagriak helyére telepedtek, és attól kezdve ők laktak a Gileádtól keletre elterülő vidéken.

11 . Gád törzse Básán vidékén lakott, Rúben törzse közelében, egészen Szalká városáig. Gád törzsének első vezetője Básánban Jóel volt, utána Sáfám lett a vezető, majd Janaj következett.

13. A rokonaik a következők voltak: Mikáél, Mesullám, Seba, Jóraj, Jakán, Zia és Héber — összesen heten.

14. Ezek mind Abihail leszármazottjai voltak. Abihail Húri fia, aki Járóah fia, aki Gileád fia, aki Mikaél fia, aki Jesísa fia, aki Jahdó fia, aki Búz fia volt.

15. Ahi volt a család vezetője. Ahi Abdiél fia, aki Gúni fia volt.

16. Gád törzse Gileádban és Básánban lakott, és az ottani falvakban, azután Sáron legelőin, egészen a határig.

17. Mindezeket felírták a nemzetségek jegyzékébe Jótám és Jeroboám idejében. Jótám Júda királya, Jeroboám pedig Izráel királya volt.

18 . Rúben és Gád törzséből, meg Manassé törzsének feléből 44 760 harcos gyűlt össze, hogy hadjáratot indítsanak a hagriak népe, Jetúr, Náfis és Nódáb népe ellen. Az izráeli sereg tapasztalt harcosokból állt, akik jól fel voltak fegyverkezve karddal, pajzzsal és íjakkal.

20. Mégis Istenhez kiáltottak segítségért harc közben, mert benne bíztak, és tőle kérték a győzelmet. Isten pedig meghallgatta és megsegítette őket, nekik adta a győzelmet. Így győzték le a hagriakat és a többi izmaelita törzset.

21. Nagy zsákmányt szereztek: 50 000 tevét, 250 000 juhot, 2 000 szamarat, és ezenkívül 100 000 foglyot ejtettek.

22. A harcban sok ellenségük elesett, mert ez az egész hadjárat Isten ügye volt. Így azután Rúben és Gád törzse, meg Manassé fél törzse letelepedett a legyőzöttek helyére, és egészen az asszír fogság idejéig ott éltek.

23. Manassé törzsének egyik fele, amely a Jordán keleti oldalán telepedett le, Básántól Baál-Hermónig, Szenírig és a Hermón-hegységig nagyon megszaporodott.

24. A vezetőik a következők voltak: Éfer, Jisi, Eliél, Azriél, Jirmejá, Hódavjá és Jahdiél — valamennyien erős, bátor és híres nemzetségfők.

25. Azonban nem maradtak hűségesek Istenhez, akit őseik imádtak, hanem azokat az idegen isteneket kezdték imádni, akiket az előttük ott élő idegen népek tiszteltek. Pedig ezeket az idegen népeket Isten pusztította el.

26. Ezért Izráel Istene arra indította Asszíria királyának, Púlnak a szellemét, hogy hadjáratot vezessen ellenük. Ennek során Púl — akit más néven Tiglat-Pileszernek neveztek — megtámadta Rúben, Gád és Manassé törzseit. Legyőzte és száműzetésbe hurcolta őket Halah, Hábór és Hára környékére, és a Gózán folyó mellé. Ott laknak mind a mai napig.