1 Sámuel 10 EFO

1. Akkor Sámuel elővette az olajtartóját, és olajat öntött Saul fejére, megcsókolta az arcát, és ezt mondta neki: „Látod, az Örökkévaló fejedelemmé tett téged a saját népe fölött, amely örök tulajdona. Te fogsz uralkodni e népen, és meg fogod menteni őket környező ellenségeiktől. Királlyá kent téged az Örökkévaló a népe fölött. Ez a jele, hogy mindez igaz.#10:1 Te fogsz… igaz Ez az ókori görög fordításból (LXX) való. A masszoréta héber szövegből hiányzik.

2. Amikor most tovább mész innen, Benjámin területén, Celcah mellett, éppen Ráhel síremlékénél találkozni fogsz két férfival. Tőlük azt fogod hallani, hogy a szamarak, amelyeknek keresésére indultál, már megkerültek, apád pedig már miattad aggódik, s azon töpreng, hogyan találhatna meg téged.

3. Azután tovább mész, és Tábór tölgyfája mellett három férfi jön majd veled szembe, akik Bételbe igyekeznek, hogy Istennek áldozzanak. Egyikük három kecskegidát visz, a másik három kenyeret, a harmadik egy tömlő bort.

4. Köszöntenek téged, és két áldozati kenyeret#10:4 két áldozati kenyeret Ez az ókori görög (LXX) fordításban és egy qumráni tekercsben található. A masszoréta héber szövegben ezen a helyen egy töredékes mondat olvasható: „két… kenyér”. adnak neked — fogadd el tőlük.

5. Azután elérkezel Gibea Elohimba, ahol a filiszteusok helyőrsége van. Amint belépsz a városba, a próféták csapatával fogsz találkozni, akik éppen akkor jönnek le az áldozati magaslatról. Hangszerek lesznek a kezükben, és prófétálnak. Hárfán, csörgődobon, furulyán és lanton játszanak.

6. Akkor az Örökkévaló Szelleme majd rád száll, és egészen meg fog változtatni téged. Azután te is prófétálni fogsz velük együtt.

7. Amikor pedig mindezek a jelek beteljesednek, tedd meg, amit megtehetsz, mert Isten veled van.

8. Azután menj el előttem Gilgálba, és én is oda megyek hozzád, hogy égőáldozatokat és hálaáldozatokat mutassak be az Örökkévalónak. Ha várnod kell rám, akkor hét napig várakozzál, amíg megérkezem. Azután majd megmondom neked, mit kell tenned a továbbiakban.”

9. Saul ezután elbúcsúzott Sámueltől. De abban a pillanatban, ahogy elváltak, Isten megváltoztatta Saul szívét. Azok a jelek, amelyeket Sámuel fölsorolt, mind beteljesedtek azon a napon.

10. Amikor Saul és a szolgája Gibeába érkeztek, találkoztak egy csapat prófétával. Az Örökkévaló Szelleme Saulra szállt, és ő is velük együtt prófétált.

11 . Voltak ott olyan emberek is, akik már előzőleg ismerték Sault. Ezek csodálkoztak, mikor látták, hogy ő is prófétál, és megjegyezték: „Mi történt Saullal, Kis fiával? Már Saulból is próféta lett?” Innen származik az a mondás: „Már Saulból is próféta lett?” Valaki azt mondta a próféták csapatáról: „De hiszen ezeknek nincs is vezetőjük!”

13. Amikor Saul befejezte a prófétálást, az otthonához közeli szent helyre ment.

14. Saul nagybátyja megkérdezte őt és a szolgáját: „Merre jártatok?” „Kerestük az elkódorgott szamarakat, de nem találtuk sehol, hát elmentünk Sámuelhez” — felelt Saul.

15. „Na, és mit mondott Sámuel?” — kérdezte a nagybátyja.

16. „Megmondta, hogy a szamarak már megkerültek” — válaszolt Saul. De arról nem szólt egy szót sem, amit Sámuel a királyságról mondott.

17. Ezután Sámuel összehívta Izráel egész népét az Örökkévaló elé, Micpába.

18. Ott ezt mondta a nép előtt: „Ezt üzeni nektek az Örökkévaló, Izráel Istene: »Én hoztam ki Izráelt Egyiptomból, és mentettelek ki titeket az egyiptomiak hatalmából, és mindazoknak a királyoknak az uralma alól, akik elnyomtak titeket.«

19. Ti most mégis elutasítottátok Isteneteket, aki megszabadított titeket minden nyomorúságból és bajból, mert mindenáron királyt akartok magatoknak. Álljatok hát az Örökkévaló elé törzsenként és nemzetségenként!”

20. Akkor Sámuel az Örökkévaló elé állította Izráel törzseit, és a sorshúzás Benjámin törzsét választotta ki.

21. Majd ennek a törzsnek a nemzetségei következtek, és a sorshúzás Matri nemzetségét jelölte meg. Végül Matri nemzetségének férfiait állították egyenként az Örökkévaló elé, és a sorshúzás Sault, Kis fiát választotta ki. Őt azonban hiába keresték, nem találták sehol.

22. Megkérdezték az Örökkévalót, hogy Saul eljött-e a gyűlésre, és ő azt válaszolta: „Igen, itt van, csak elrejtőzött az úti csomagok között.”

23. Odafutottak, elhozták Sault, és a nép elé állították. Mindenki azonnal látta, hogy egy fejjel kimagaslik a tömeg közül.

24. Sámuel így kiáltott a népnek: „Nézzétek, ő az, akit az Örökkévaló kiválasztott! Látjátok, hogy nincs hozzá hasonló?!” A nép pedig ujjongva kiáltotta: „Éljen a király!”

25. Sámuel akkor mindenki előtt kihirdette a király jogait és kötelességeit. Majd ezeket a törvényeket feljegyezte egy könyvtekercsbe, amelyet elhelyezett az Örökkévaló jelenlétében, a Szent Sátorban. Ezután Sámuel feloszlatta a népgyűlést, és mindenki hazatért.

26. Saul is hazament Gibeába. Voltak olyan harcosok, akiknek a szívét Isten arra indította, hogy csatlakozzanak Saulhoz, ők ettől fogva Saullal tartottak, és Gibeába is vele mentek.

27. De voltak olyan semmirekellő emberek is, akik nem fogadták el Sault, és nem adtak neki semmiféle ajándékot. Sőt, ezt mondták: „Ugyan, mit tehet ez az egy ember, hogy megszabadítson bennünket ellenségeinktől?” Saul azonban nem szólt erre semmit. Náhás király, az ammoniak uralkodója megtámadta Gád és Rúben törzsét: a férfiaknak megvakította a jobb szemét, és nem hagyta, hogy bárki segítsen rajtuk. A Jordán keleti oldalán lakó izráeli férfiakat majdnem mind így megnyomorította. De 7 000 férfinak sikerült elmenekülnie az ammoniak elől, és Jábes-Gileád városában találtak menedéket.#10:27 Náhás… menedéket Ez a három mondat nem található a masszoréta héber szövegben, csak néhány régi kéziratban és az egyik qumráni tekercsben.