1 Sámuel 2 EFO

1. Akkor Anna így imádkozott az Örökkévalóhoz: „Szívem ujjong az Örökkévalóban, mert Istenem megerősített engem! Nem hallgatok tovább, hanem diadalmasan nevetek ellenségeim fölött, az Örökkévaló szabadításának örvendezem!

2. Nincs senki olyan szent, mint te, Örökkévaló! Sőt rajtad kívül senki sincs! Nincs más kőszikla, Istenünkhöz hasonló!

3. Ne szóljatok olyan kevélyen, ne mondjatok kérkedő szavakat, mert mindentudó Isten az Örökkévaló, ő mérlegel minden tettet!

4. Eltöri a hatalmasok fegyverét, de megerősíti a botladozót.

5. Akik dúskáltak az ételben, béresnek szegődnek egy falat kenyérért. Akik pedig éheztek, terített asztalhoz ülnek. Aki meddő volt, hét fiút szül, a sokgyermekes asszony pedig magára marad.

6. Az Örökkévaló öl és megelevenít, a Seolba taszít, de fel is hoz onnét,

7. szegénnyé tesz és meggazdagít, megaláz és felmagasztal.

8. Felemeli a szegényt a porból, felkarolja a koldust a szemétdombról, s fejedelmek mellé ülteti, dicsőség trónjára helyezi, mert az Örökkévalóé az egész Föld, s annak minden tartóoszlopa, hiszen ő teremtette azokat.

9. Megőrzi hűségeseinek lépéseit, de a gonoszokat sötétségben pusztítja el, mert saját erejével senki sem győzhet.

10. Az Örökkévaló ellenségei összetörnek, a Felséges haragjában mennydörög fölöttük az égben. Az Örökkévaló ítéli meg az egész föld lakóit. Ő ad erőt királyának, megnöveli fölkentjének hatalmát.”

11. Ezután Elkána és Anna, a felesége hazatértek Rámába, de a gyermek Sámuel Silóban maradt, ahol Éli főpap felügyelete alatt szolgálta az Örökkévalót.

12. Éli fiai, Hofni és Fineás, gonoszak voltak, akik nem tisztelték az Örökkévalót.

13. Az volt a szokásuk, hogy amikor valaki áldozatot hozott az Örökkévalónak, odaküldték hozzá a szolgájukat, amikor az áldozati hús még az edényben főtt. A szolga egy háromágú villával

14. belenyúlt az edénybe, és kivette a papok számára, ami a villára került. Így bántak minden izráelivel, aki Silóba jött, hogy az Örökkévalónak áldozzon.

15. Sőt, azt is megtették, hogy még mielőtt az áldozati állat zsíros részét az oltár tüzén az Örökkévalónak föláldozták volna, a papok szolgája ezt mondta az embereknek: „Most add ide, ami a papnak jár az áldozati állat húsából! De nyersen add, mert meg akarja sütni! Ha már megfőzted, akkor nem fogadja el tőled!”

16. Akik az áldozatot hozták, néha megpróbáltak tiltakozni: „De hát nem a zsíros részt kell előbb az Örökkévalónak föláldoznunk az oltáron? Utána elveheted belőle, amit csak kívánsz!” De a szolga ilyenkor ezt felelte: „Nem! Most add ide, vagy elveszem erőszakkal!”

17. Ebből látszott, hogy semmire sem becsülték az Örökkévalónak szentelt áldozatokat. Ez pedig igen súlyos bűn volt az Örökkévaló megítélése szerint.

18. Sámuel azonban az Örökkévalót szolgálta. Bár még gyermek volt, vászon efódot viselt.

19. Édesanyja minden évben új ruhát készített a fiának, és felvitte Silóba, amikor a férjével együtt a szokásos évi áldozatot bemutatták.

20. Éli főpap megáldotta Elkánát a feleségével, Annával együtt: „Adjon neked az Örökkévaló gyermekeket ettől az asszonytól a fiú helyett, akit feleséged az Örökkévalónak szentelt!”#2:20 szentelt Ez a szó szerepel az ókori görög fordításban (LXX), a Szíriai kéziratban, egy qumráni tekercsben és az ókori latin fordításban. A masszoréta héber szövegben ez a szó más formában szerepel. Azután a házaspár hazatért Rámába.

21. Az Örökkévaló jóindulattal volt Anna iránt, aki ezután még három fiút és két leányt szült Elkánának. A kis Sámuel pedig felnőtt, miközben az Örökkévalót szolgálta.

22. Éli már megöregedett, és hallotta, hogy a fiai rosszul bánnak minden izráelivel, aki áldozni jön Silóba. Az is a tudomására jutott, hogy Hofni és Fineás azokkal az asszonyokkal hálnak, akik a Szent Sátor bejáratánál szoktak szolgálni.

23. Emiatt figyelmeztette őket: „Fiaim, hallottam róla, hogy sokféle gonoszságot műveltek az emberekkel. Miért tesztek ilyen dolgokat?

24. Hagyjátok ezt abba, mert rossz híreket hallok felőletek az Örökkévaló népétől!

25. Ha valaki vétkezik a másik ellen, Isten még segíthet rendbe hozni a dolgot. De ha az Örökkévaló ellen vétkezik, ki járhatna közben az érdekében?” De az Örökkévaló már elhatározta, hogy megöli Hofnit és Fineást, ezért a fiúk nem hallgattak apjuk szavára.

26. A fiatal Sámuel azonban növekedett, és mind az Örökkévaló, mind az emberek szerették.

27. Ebben az időben Isten embere fölkereste Élit, és ezt mondta neki: „Éli, ezt üzeni neked az Örökkévaló: »Ugye, világosan kijelentettem magam ősapádnak és családjának, amikor még a fáraó rabszolgái voltak Egyiptomban?

28. Ősapádat választottam ki Izráel törzsei közül, hogy papom legyen, aki bemutatja az áldozatokat oltáromon, tömjént füstölögtet előttem, és efódot visel jelenlétemben. Így volt, igaz? Ősapád családjának részt adtam Izráel népének minden ételáldozatából, így van?

29. Bizony, így van! Ti pedig még ennél is többet akartok! Magatoknak kívánjátok még az én áldozataimat és ajándékaimat is!#2:29 Ti… ajándékaimat is Ez a rész szerepel az ókori görög fordításban (LXX) és az egyik qumráni tekercsben, de hiányzik a masszoréta héber szövegből. Hogy merészelitek ezt? Te pedig, Éli, többre becsülöd a fiaidat nálam! Kövérre hizlaljátok magatokat népem, Izráel áldozatainak színe-javával!«

30. Ezért az Örökkévaló, Izráel Istene ezt üzeni neked: »A múltban valóban megígértem, hogy a te családod, vagyis ősapád családja fog előttem szolgálni örökké, most mégis azt mondom, hogy nem így lesz az! Mert akik tisztelnek engem, azokat én is megtisztelem, de akik megvetnek engem, azokat gyalázat éri!

31 . Bizony, eljön az idő, amikor elpusztítom leszármazottjaidat és egész nagy családodat! Többé nem éri meg az öregkort egyetlen férfi sem a családodban!#2:31–32 Ez a rész az ókori görög fordításban (LXX) és az egyik qumráni tekercsben található. A masszoréta héber szöveg itt nehezen érthető.

33. Csak egyetlen férfit hagyok életben a családodból, aki oltáromnál papi szolgálatot végez. De őt is csak azért hagyom meg, hogy folyton sirassa és gyászolja családja pusztulását. Összes többi leszármazottadat pedig karddal#2:33 karddal Ez a szó szerepel az ókori görög fordításban (LXX) és az egyik qumráni tekercsben. A masszoréta héber szövegben ez áll: „… leszármazottjaid meghalnak”. ölik meg.

34. Jelet is adok neked megerősítésül, hogy biztos lehess benne, hogy mindez beteljesedik: két fiad, Hofni és Fineás egy napon fog meghalni.

35. De választok majd magamnak hűséges papot, aki szívem és gondolatom szerint cselekszik. Megerősítem a családját és leszármazottjait, és szolgálni fogják felkent királyaimat sok éven át.

36. Akik utódaid közül életben maradnak, oda járulnak ez elé a hűséges pap elé, egy kis aprópénzt és pár falat kenyeret koldulnak tőle, és így könyörögnek: Kérlek, fogadj fel engem, bármilyen papi munkát elvégzek, csak adj egy falat kenyeret!«”