2 Krónika 29 EFO
1. Ezékiás huszonöt éves volt, amikor trónra lépett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Abijjának hívták, aki Zekarjáhú leánya volt.
2. Ezékiás király az Örökkévaló tetszése szerint uralkodott, ahhoz hasonlóan, ahogyan őse, Dávid király is tette.
3. Uralkodásának első évében, az első hónapban kinyitotta az Örökkévaló Templomának kapuit, és kijavíttatta azokat.
4. Azután összehívta a papokat és a lévitákat a Templomtól keletre lévő udvarban,
5. és ezt mondta nekik: „Hallgassatok rám, léviták! Készüljetek fel a szolgálatotokra, és szenteljétek meg magatokat! Tisztítsátok meg a Templomot: hordjatok ki a szent helyről minden utálatos bálványt és tisztátalan dolgot, és szenteljétek meg a Templomot is, őseitek Istenének, az Örökkévalónak házát!
6. Elődeink vétkeztek, és azt tették, amit Istenünk, az Örökkévaló gonosznak tart: elhagyták őt, elfordították arcukat az Örökkévaló lakóhelyétől, hátat fordítottak neki,
7. bezárták a Templom kapuját, kioltották a szentélyben a mécseseket, nem égettek illatos tömjént, sem égőáldozatokat a szent helyen Izráel Istenének.
8. Emiatt haragudott meg az Örökkévaló Júdára és Jeruzsálemre. Emiatt büntetett meg bennünket. Ezért lettünk rémületes és megdöbbentő példává más népek számára. Emiatt gúnyolnak bennünket. Mindezt magatok is jól tudjátok, és saját szemetekkel láthatjátok.
9. Hiszen az apák a harcban estek el, feleségeiket és fiaikat pedig rabszolgának hurcolták el.
10. Most azonban elhatároztam, hogy az Örökkévalóval, Izráel Istenével szövetséget kötök, hogy fordítsa el rólunk haragját.
11. Fiaim, most hát ne legyetek felelőtlenek! Hiszen maga az Örökkévaló választott ki titeket, hogy jelenlétében álljatok, szolgáljátok őt, hogy valóban az ő szolgái legyetek, és jó illatú tömjént áldozzatok neki!”
12 . Ez a névsora azoknak a lévitáknak, akik hallgattak a király szavára, és hozzáláttak a munkához: a kehátiak közül Mahat, Amászaj fia és Jóel, Azarjáhú fia, azután a meráriak közül Kís, Abdi fia és Azarjáhú, Jehallelél fia, azután a gérsóniak közül Jóáh, Zimmá fia és Éden, Jóáh fia, azután Elicáfán fiai közül Simri és Jeíél, azután Ászáf fiai közül Zekarjáhú és Mattajáhú, azután Hémán fiai közül Jehíél és Simei, azután Jedútún fiai közül Semajá és Uzziél.
15. Ezek összegyűjtötték a rokonaikat, azután valamennyien megszentelték magukat. Majd a király parancsa szerint — amely megegyezett az Örökkévaló szavával — nekifogtak, hogy megtisztítsák az Örökkévaló házát.
16. A papok bementek az Örökkévaló háza belsejébe, hogy megtisztítsák azt. Kivittek onnan az Örökkévaló háza udvarába minden tisztátalan dolgot, amit bent találtak. A léviták pedig mindezt elhordták a Kidron-patak völgyébe.
17. Az első hónap első napján kezdték el a kitisztítás és a megszentelés munkáját, és kívülről befelé haladva a nyolcadik napon jutottak el a Templom bejárati részéhez, az oszlopcsarnokhoz. Azután nyolc napon át a Templom épületében végezték ugyanezt a munkát. Az első hónap tizenhatodik napján fejezték be az Örökkévaló háza minden részének megtisztítását és megszentelését.
18. Akkor Ezékiás király elé álltak, és jelentették neki: „Teljesen megtisztítottuk az Örökkévaló házának minden részét, az égőáldozatok oltárát, a hozzá tartozó eszközöket, a kenyerek asztalát és annak eszközeit is.
19. Amikor Áház király hűtlen lett az Örökkévalóhoz, félrehányta a templomi eszközöket. Most azonban ezeket is megtisztítottuk, megszenteltük és a helyükre tettük — ott vannak az Örökkévaló oltára előtt!”
20. Másnap kora reggel Ezékiás király összegyűjtötte a városi vezetőket, és együtt felmentek az Örökkévaló Templomához.
21. Áldozati állatokat is vittek magukkal: bikákat, kosokat, bárányokat és bakokat — mindegyikből hetet. Ezékiás király megparancsolta a papoknak, Áron leszármazottjainak, hogy áldozzák fel ezeket az állatokat az Örökkévaló oltárán bűnért való áldozatul Júda királyságáért, a Szentély megtisztításáért és Júda népéért.
22. Akkor a papok levágták a bikákat, kosokat, bárányokat és felfogták a vérüket. Majd a vért az oltárra hintették.
23. Azután a hét vétekáldozatra szánt bakot odavezették a király és az összegyűlt főemberek elé, akik rátették a kezüket a bakok fejére.
24. A papok ezután levágták a bakokat, és azoknak vérével bűnért való áldozatot mutattak be az oltáron Istennek. A király parancsolta nekik, hogy égőáldozatot és bűnért való áldozatot mutassanak be egész Izráel népéért.
25. Ezékiás király parancsára a léviták odaálltak a helyükre az Örökkévaló Templomában a hangszereikkel: cintányérokkal, hárfákkal, lantokkal — úgy, ahogyan azt Dávid király, Gád próféta és Nátán próféta még régen elrendelte. A dicséretnek ez a rendje az Örökkévaló prófétáin keresztül valósult meg, de valójában az Örökkévalótól származott.
26. A léviták tehát a helyükre álltak, a kezükben Dávid király hangszereivel, és a papok is kezükbe vették a trombitákat.
27. Akkor Ezékiás király parancsot adott, hogy kezdjék el az égőáldozat bemutatását az oltáron. Ugyanekkor a papok megfújták a trombitákat, és a léviták is elkezdték az Örökkévaló dicséretét: énekeltek és a hangszereiken játszottak. Ezeket a hangszereket még Dávid, Izráel királya készítette a Templomban való használatra.
28. Az egész gyülekezet imádta az Örökkévalót: az énekesek énekeltek, a papok fújták a trombitákat — egészen addig, amíg az égőáldozat bemutatását befejezték.
29. Ezután a király és mindenki más is leborult a földre, és imádta az Örökkévalót.
30. Majd Ezékiás király és a vezetők mondták a lévitáknak, hogy Dávid király és Ászáf próféta énekeivel dicsérjék az Örökkévalót. A léviták pedig nagy örömmel és szívvel-lélekkel dicsérték az Örökkévalót, azután ők is leborultak és imádták az Örökkévalót.
31. Azután Ezékiás ezt mondta: „Most már odaszenteltétek magatokat az Örökkévalónak, jöjjetek hát, és hozzátok be az Örökkévaló házába a véresáldozatokat és hálaáldozatokat!” Az emberek behozták ezeket az áldozatokat, sőt, akinek a szíve készséges volt, még égőáldozatra való állatokat is hozott.
32. A nép ennyi égőáldozatra szánt állatot hozott: 70 bikát, 100 kost és 200 bárányt. Mindezeket feláldozták az Örökkévalónak égőáldozatul.
33. Ezen kívül még az Örökkévalónak szenteltek 600 ökröt és 3 000 juhot is.
34. A papok azonban túl kevesen voltak ennyi állat levágásához és megnyúzásához. Ezért rokonaik, a többi léviták segítettek nekik mindaddig, amíg a többi pap is megszentelte magát. A léviták ugyanis komolyabban vették, hogy megszenteljék magukat, mint a papok.
35. Nagyon sok égőáldozatra szánt állat összegyűlt, meg rengeteg zsíros rész a hálaáldozatokból, és bőségesen volt italáldozat is az égőáldozatokhoz. Így hát az Örökkévaló házának szolgálati rendje helyreállt, és a szolgálatok ettől kezdve rendben történtek.
36. Ezékiás király és az egész nép nagyon örült annak, hogy az Örökkévaló ezt helyreállította népe számára, mert mindez igen rövid idő alatt történt!