2 Krónika 7 HUNB

1. Amikor befejezte Salamon az imádkozást, tűz szállt alá az égből, és megemésztette az égőáldozatot és a véresáldozatokat, az Úr dicsősége pedig betöltötte a templomot.

2. A papok nem tudtak bemenni az Úr házába, mert az Úr dicsősége betöltötte az Úr házát.

3. Izráel fiai mindnyájan látták, amikor leszállt a tűz és az Úr dicsősége a templomra, ezért arcukkal a földet érintve letérdeltek a kőpadlóra. Imádták és magasztalták az Urat, mert ő jó, és örökké tart szeretete.

4. Azután a király és az egész nép áldozatot mutatott be az Úrnak.

5. Salamon király huszonkétezer marhát és százhúszezer juhot mutatott be véresáldozatul. Így avatta fel az Isten házát a király és az egész nép.

6. A papok pedig szolgálatba álltak, a léviták is az Úr minden hangszerével, amelyeket Dávid király készíttetett, hogy magasztalják az Urat, mert örökké tart szeretete. Miközben ők előadták Dávid dicséretét, a papok velük szemben trombitáltak, az egész Izráel pedig ott állt.

7. Fölszentelte Salamon az udvar középső részét az Úr háza előtt, mert ott készítette el az égőáldozatokat és a hálaáldozatok kövérjét. A rézoltáron ugyanis, amelyet Salamon készíttetett, nem fért el az égőáldozat, az ételáldozat és a kövérje.

8. Így ünnepelt akkor Salamon hét napig egész Izráellel együtt. Igen sokan gyűltek össze a hamáti úttól fogva Egyiptom patakjáig.

9. A nyolcadik napon záróünnepet tartottak, mert az oltár fölavatását hét napig végezték, és az ünnep hét napig tartott.

10. A hetedik hónap huszonharmadik napján hazabocsátotta a népet. Örültek és jókedvűek voltak azért, mert jót cselekedett az Úr Dáviddal, Salamonnal és népével, Izráellel.

11. Amikor Salamon sikeresen elkészítette az Úr házát, a királyi palotát és mindazt, amit elkészíttetni szándékozott Salamon az Úr házában és a maga palotájában,

12. akkor megjelent az Úr Salamonnak éjjel, és ezt mondta neki: Meghallgattam imádságodat, és kiválasztottam magamnak ezt a helyet az áldozat házául.

13. Ha majd bezárom az eget, és nem lesz eső, vagy parancsolok a sáskáknak, hogy leegyék a földet, vagy ha dögvészt bocsátok népemre,

14. de megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat.

15. Szemem már nyitva van, és fülemmel figyelek az imádságra ezen a helyen.

16. Kiválasztottam és megszenteltem ezt a házat, azért itt lesz a nevem örökké, itt lesz a szemem és a szívem is mindenkor.

17. És ha te előttem jársz, ahogyan járt apád, Dávid is, és úgy teszel mindent, ahogyan megparancsoltam, rendelkezéseimet és törvényeimet megtartod,

18. akkor állandóvá teszem királyi trónodat, ahogyan megígértem apádnak, Dávidnak, mikor ezt mondtam: Nem vesznek ki utódaid, és uralkodnak Izráelben.

19. Ha azonban elfordultok tőlem, és elhagyjátok rendelkezéseimet és parancsolataimat, amelyeket elétek tártam, ha más isteneket fogtok tisztelni, és azokat imádjátok,

20. akkor kitépem őket földemből, amelyet nekik adtam, ezt a templomot, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elől, őket pedig példabeszéd és gúny tárgyává teszem minden nép előtt.

21. És bármilyen felséges is ez a templom, mégis aki csak elmegy majd mellette, borzadva kérdezi: Miért bánt így az Úr ezzel az országgal és ezzel a templommal?

22. És ezt fogják rá felelni: Azért, mert elhagyták az Urat, őseik Istenét, aki kihozta őket Egyiptomból, és más istenekhez ragaszkodtak, azokat imádták, és azokat tisztelték. Ezért hozta rájuk mindezt a veszedelmet.