2 Királyok 1 EFO

1. Miután Aháb király meghalt, Moáb lerázta magáról Izráel fennhatóságát.

2. Történt egyszer, hogy Ahazjá, Aháb fia, Izráel királya Samáriában, palotája fölső teraszáról leesett a korláton keresztül, és súlyosan megsérült. Követeket küldött hát Ekrónba, ezzel a megbízatással: „Menjetek, kérdezzétek meg Ekron istenét, Baálzebúbot, hogy felgyógyulok-e ebből a betegségből!”

3. Ekkor az Örökkévaló angyala szólt a tisbei Illés prófétának: „Samária királya követeket küldött Ekrónba. Menj, és keresd meg őket. Ezt mondd nekik: »Azért mentek Baálzebúbhoz, Ekron istenéhez tanácsot kérni, mert nincs Isten Izráelben?!

4. Most hát mondjátok meg uratoknak: azt üzeni neki az Örökkévaló, hogy nem fog fölkelni az ágyból, amelyben fekszik, hanem biztosan meghal!«” Illés elmondta ezt a követeknek, majd otthagyta őket.

5. Amikor a követek visszatértek a királyhoz, ő megkérdezte: „Miért jöttetek vissza ilyen hamar?”

6. Azok így feleltek: „Mert találkoztunk egy férfival, aki ezt mondta: »Menjetek vissza a királyhoz, aki elküldött benneteket! Mondjátok meg neki, hogy ezt üzeni az Örökkévaló: Azért mentek Baálzebúbhoz, Ekron istenéhez tanácsot kérni, mert nincs Isten Izráelben?! Ezért nem fogsz fölkelni az ágyból, amelyben fekszel, hanem biztosan meghalsz!«”

7. A király megkérdezte: „Milyen volt az az ember?”

8. „Szőrből készült köpeny volt rajta, bőrövvel a derekán.” — felelték azok. „Akkor biztosan a tisbei Illés volt az!” — mondta a király.

9. Ekkor elküldte egyik tisztjét 50 katonával Illésért. A tiszt meglepődve látta, hogy Illés éppen egy domb tetején ül. Fölkiáltott neki: „Isten embere, a király parancsolja, hogy jöjj le!”

10. A próféta így válaszolt: „Ha én Isten embere vagyok, akkor szálljon tűz az égből rád, meg az embereidre, és égessen meg titeket!” Ekkor valóban tűz jött az égből, és megégette mind a tisztet, mind pedig az 50 katonát.

11. Ezután a király másik 50 fős csapatot küldött Illésért, egy másik tiszt vezetésével. Ez a tiszt is fölkiáltott Illésnek: „Isten embere, a király parancsolja, hogy azonnal jöjj le!”

12. A próféta így válaszolt: „Ha én Isten embere vagyok, akkor szálljon tűz az égből rád és az embereidre, és égessen meg titeket!” Ekkor ismét tűz jött az égből, és megégette mind a tisztet, mind pedig az 50 katonát.

13. Ezután a király újabb 50 fős csapatot küldött Illésért, egy harmadik tiszt vezetésével. Azonban ez a harmadik tiszt fölment Illéshez a dombra, térdre esett előtte, és így könyörgött: „Kérlek, Isten embere, legyen becsülete szemedben az életemnek, és az én 50 emberem életének!

14. Nézd, az előző két tisztet és 50 fős csapatukat elpusztította az égből jövő tűz, ezért kérlek, kíméld meg az életünket!”

15. Akkor az Örökkévaló angyala szólt Illésnek: „Menj vele, ne félj!” Illés el is ment a katonákkal Ahazjá királyhoz,

16. és ezt mondta neki: „Követeket küldtél, hogy általuk Baálzebúbtól, Ekron istenétől kérj tanácsot. Vajon nincs Isten Izráelben, hogy az ő szavát kérdezted volna?! Mivel ezt tetted, nem fogsz fölkelni az ágyból, amelyben fekszel, hanem biztosan meghalsz!”

17. Ahazjá valóban meg is halt, ahogy ezt az Örökkévaló Illés által megmondta. Mivel Ahazjának nem volt fia, halála után Jórám lett Izráel királya. Uralkodását akkor kezdte meg, amikor Júdában Jórám, Jósafát fia uralkodott már második éve.

18. Ahazjá egyéb tetteit pedig följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.