2 Királyok 16 EFO
1. Pekah, Remaljáhú fia, Izráel királya uralkodásának 17. évében lett király Júdában Áház, Jótámnak, Júda királyának a fia.
2. Amikor Áház trónra lépett, 20 éves volt, és 16 évig uralkodott Jeruzsálemben. De nem azt tette, amit ősapja, Dávid király tett, s amit Istene, az Örökkévaló jónak tart.
3. Áház Izráel királyait követte, és ugyanazokat a bűnöket követte el. Még a saját fiát is átvitte a tűzön. Ezzel azoknak a nemzeteknek az utálatos szokásait követte, amelyeket az Örökkévaló kiűzött Izráel népe elől.
4. Áház a magaslatok oltárain, a dombokon és zöldellő fák alatt mutatott be áldozatokat, és ott tömjénezett.
5. Ebben az időben Recín, Arám királya és Pekah, Remaljáhú fia, Izráel királya háborút indítottak Jeruzsálem ellen. Körülzárták a várost, amelyet Áház védett, de nem tudták elfoglalni.
6. Ekkor történt, hogy Edom királya visszafoglalta Júdától Élat városát, és kiűzte onnan Júda királyságának a lakosait. Majd az edomiak telepedtek Élatba, és mindmáig ott is laknak.
7. Áház követeket küldött Tiglat-Pileszerhez, Asszíria királyához, ezzel az üzenettel: „Szolgád és fiad vagyok! Jöjj, és ments ki Arám királyának és Izráel királyának a kezéből, akik rám támadtak!”
8. Áház összegyűjtött minden ezüstöt és aranyat, amit csak talált az Örökkévaló házában, meg a királyi kincstárban, és ajándékba küldte Asszíria királyának.
9. Tiglat-Pileszer teljesítette Áház kérését, megtámadta és elfoglalta Damaszkuszt, annak lakosait elhurcolta Kírbe, sőt Recínt, Arám királyát is kivégeztette.
10. Ezután Áház elment Damaszkuszba, hogy találkozzon Tiglat-Pileszerrel, Asszíria királyával, és ott meglátott egy oltárt. Pontos leírást és tervrajzot készíttetett erről az oltárról, s azt hazaküldte Jeruzsálembe Úrijjá főpapnak, hogy készíttesse el a damaszkuszi oltár hasonmását.
11. Ennek alapján Úrijjá meg is építtette az új oltárt, még mielőtt Áház hazaérkezett volna Damaszkuszból.
12. Amikor Áház megérkezett Jeruzsálembe, fölment az új oltárhoz, és áldozatokat mutatott be rajta.
13. Égő-, étel-, és ital-áldozatot mutatott be, majd a hálaáldozat vérét az oltárra öntötte.
14. Az eredeti bronzoltárt — amely az Örökkévaló jelenlétében állt a Templom épületének homlokzata előtt — Áház áthelyeztette az új oltár mellé, annak az északi oldalára.
15. Úrijjá főpapnak pedig ezt parancsolta: „Használd az új oltárt az összes áldozatokhoz! Azon mutasd be a reggeli égőáldozatot, az esti ételáldozatot, a király égő- és ételáldozatát, a nép égő-, étel- és italáldozatait. Arra az oltárra hintsd az összes áldozatok vérét is. A régi bronzoltárt pedig arra fogom használni, hogy választ kapjak Istentől.”
16. Úrijjá főpap mindenben a király parancsa szerint járt el.
17. Áház király elrendelte, hogy a Templom oldala melletti mosdómedencéket vegyék le az állványaikról, az állványokat törjék össze, és a nagy bronzmedencét is vegyék le az állványáról, vagyis a bronzbikákról, és helyezzék kőtalapzatra.
18. A szombat-ünnepi összegyülekezés céljára épített fedett csarnokot és a királyi kapubejáratot szintén lebontatta Áház. Mindezeket az átalakításokat az Örökkévaló házában Asszíria királya kedvéért végeztette.
19. Áház egyéb tetteit följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben.
20. Azután meghalt és eltemették ősei mellé a Dávid városában. Fia, Ezékiás követte Júda trónján.