2 Királyok 20 EFO

1. Abban az időben Ezékiás megbetegedett, és már halálán volt. Ézsaiás, Ámóc fia meglátogatta, és azt mondta neki: „Ezt mondja az Örökkévaló: Rendezd el a dolgaidat, mert nem fogsz meggyógyulni, hanem meghalsz!”

2. Ennek hallatára Ezékiás a fal felé fordult, és így könyörgött az Örökkévalónak:

3. „Ó, Örökkévaló, kérlek, emlékezz rá, hogy hűséges voltam hozzád, és teljes szívvel azt tettem, amit helyesnek látsz!” — így könyörgött a király, és keservesen sírt.

4. Ézsaiás elment a királytól, de csak a palota középső udvaráig ért, amikor az Örökkévaló ismét szólt hozzá:

5. „Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem vezetőjének: »Ezt üzeni az Örökkévaló, Dávidnak, ősapádnak Istene: meghallgattam könyörgésedet, láttam könnyeidet — és meggyógyítalak. Három nap múlva már fölmehetsz az Örökkévaló Templomába.

6. Tizenöt évvel meghosszabbítom életed idejét, megszabadítalak téged és Jeruzsálemet Asszíria királyának kezéből, megvédem ezt a várost saját magamért és szolgámnak, Dávidnak kedvéért.«”

7. Azután Ézsaiás ezt mondta: „Hozzanak egy csomó aszalt fügét, és tegyék a fekélyre!” Így is történt, és Ezékiás valóban felgyógyult a betegségből.

8. Akkor Ezékiás megkérdezte Ézsaiástól: „Mi lesz a jele, hogy az Örökkévaló meggyógyít engem, és három nap múlva fölmehetek az Örökkévaló Templomába?”

9. Ézsaiás ezt felelte: „Kapsz jelet az Örökkévalótól, hogy biztos lehess benne: ő beteljesíti, amit ígért! Akarod-e, hogy Áház napóráján az árnyék tíz fokkal előremenjen, vagy visszatérjen azokon a fokokon, amelyeken már áthaladt?”

10. Ezékiás így válaszolt: „Könnyű az árnyéknak előremenni, inkább térjen vissza tíz fokkal!”

11. Ekkor Ézsaiás próféta kiáltott az Örökkévalóhoz, aki tíz fokkal visszavitte az árnyékot a napórán azokon a fokokon, amelyeken előzőleg már áthaladt.

12. Ebben az időben követek érkeztek Ezékiáshoz Babilóniából. Meródak-Baladán, Baladán fia, Babilónia királya küldte őket levelekkel és ajándékokkal, mivel hallotta, hogy Ezékiás beteg volt.

13. Ezékiás fogadta a követséget, meghallgatta őket, azután megmutatta nekik palotáját, raktárait, fegyvertárát és kincseit: ezüstöt, aranyat, drágaköveket, illatos olajokat és drága fűszereket. Mindent megmutatott a követeknek, ami csak palotájában és királyságában értékes volt.

14. Ezután Ézsaiás próféta Ezékiás királyhoz ment, és megkérdezte tőle: „Honnan jöttek, és mit mondtak ezek az emberek?” A király ezt felelte: „Egy távoli országból, Babilóniából jöttek hozzám.”

15. Ézsaiás tovább kérdezett: „Mit láttak a palotádban?” A király ezt válaszolta: „Mindent! Megmutattam nekik az összes kincseimet. Nincs semmi egész palotámban, amit ne láttak volna.”

16. Akkor Ézsaiás ezt mondta Ezékiásnak: „Figyelj rám! Ezt mondja neked most az Örökkévaló:

17. »Bizony, eljön az idő, hogy ami csak van a palotádban; mindazt, amit elődeid eddig gyűjtöttek, mindent el fognak vinni innen Babilóniába. Semmi sem marad itt.

18. Sőt, még utódaid közül is elvisznek egyeseket, és udvari szolgák lesznek a Babilóniai király palotájában.«”

19. Ezékiás így válaszolt Ézsaiásnak: „Jó az Örökkévaló beszéde, amelyet mondtál.” Magában ugyanis azt gondolta a király: „Akkor legalább az én időmben békesség és biztonság lesz!”

20. Ezékiás egyéb dolgait, hőstetteit, és azt, hogyan készített vízvezető alagutat meg víztárolót, hogy a forrásvizet bevezesse Jeruzsálembe — mindezt följegyezték a Júda királyainak történetéről szóló könyvben.

21. Azután meghalt Ezékiás, és eltemették ősei mellé. Utána fia, Manassé követte Júda trónján.