Logo
🔍

2 Sámuel 17 EFO

« Ahitófel és Húsaj tanácsa

1. Ahitófel ezt tanácsolta Absolonnak: „Hadd válasszak ki 12 000 harcost, és azonnal elindulok velük! Még ma éjjel Dávid üldözésére indulok.

2. Váratlanul megtámadom Dávidot, mert most még kimerült. Megrémítem, és egész seregét szétkergetem, de csak a királyt fogom megölni.

3. Azután az egész népet visszahozom, mert ha egyszer Dávid már nem él — és számodra csak az ő halála fontos —, akkor mindenki békességben lesz.”

4. Tetszett ez a terv Absolonnak és Izráel többi vezetőinek is.

5. Absolon mégis azt mondta: „Hívjátok ide az arki Húsajt, hallgassuk meg az ő tanácsát is!”

6. Amikor Húsaj elé jött, Absolon elmagyarázta neki, mit javasolt Ahitófel, azután megkérdezte: „Mit tanácsolsz, kövessük-e Ahitófel tervét? Vagy ha tudsz jobbat, add elő!”

7. Húsaj így válaszolt: „Uram, Ahitófel most az egyszer nem jó tanácsot adott neked.

8. Hiszen magad is jól tudod, hogy atyád és harcosai milyen harcedzett férfiak! Most a végsőkig el vannak keseredve, és olyan veszélyesek, mint a kölykeitől megfosztott felbőszült anyamedve. Atyád gyakorlott a hadviselésben, és ezért veszélyes helyzetben nem tölti az éjszakát a táborban az emberek között,

9. hanem elrejtőzik valami barlangban, vagy más alkalmas rejtekhelyen. Azután megtörténhet, hogy az első összecsapásnál a mieink közül is elesnek néhányan. Ennek híre megy, és aki csak hallja a seregünkben, megrémül, és már úgy adja tovább: »Absolon seregét vereség érte!«

10. Akkor azután inukba száll a bátorsága még a legbátrabb katonáidnak is, akiknek szíve olyan, mint az oroszláné, mert egész Izráel tudja, hogy atyád milyen félelmetes harcos, és bátor hősök veszik körül.

11. Azt tanácsolom tehát, hogy egész Izráelből gyűjts össze mindenkit, akit csak lehet. Dántól Beérsebáig minden harcost hívj magadhoz, hogy annyian legyenek, mint a tengerparton a homok, és te magad is menj velük.

12. Akkor azután akárhol is találunk rájuk, úgy támadjuk meg őket, hogy nem tudnak elmenekülni! Ahogy a harmat belepi a földet, seregünk is úgy fogja elborítani őket. Senkit sem hagyunk életben közülük: sem Dávid, sem az emberei nem menekülhetnek!

13. Ha pedig Dávid visszahúzódik egy fallal körülkerített városba, akkor egész Izráel vonjon kötelet a város köré, és rántsuk le a völgybe, hogy még egy kövecske se maradjon belőle!”

Dávid megtudja Absolon tervét

14. Absolon és az izráeli vezetők mind azt mondták, hogy Húsaj tanácsa jobb, mint Ahitófelé. Az Örökkévaló határozott úgy, hogy bár Ahitófel tanácsa célravezető volt, mégis utasítsák el, mert Absolon vesztét akarta.

15. Azután Húsaj elmondta Cádók és Ebjátár papoknak, hogy mi történt Absolon tanácskozásán: milyen tanácsot adott Ahitófel és mit javasolt ő maga Absolonnak és Izráel vezetőinek.

16. Majd ezt mondta nekik: „Sietve üzenjétek meg Dávidnak, hogy ne táborozzon ma éjjel a Jordán gázlóinál a puszta szélén! Azonnal keljen át a folyón, nehogy elvesszen egész népével együtt!”

17. A papok fiai, Jonatán és Ahimaac a Rógél-forrásnál várakoztak, Jeruzsálemen kívül. Nem akartak bemenni a városban, nehogy valaki észrevegye őket. A papoktól egy szolgálóleány szokta vinni az üzenetet a forráshoz a fiúknak, akik azután Dávidhoz siettek a hírekkel.

18. Azonban egy fiú mégis észrevette Jonatánt és Ahimaacot, és elfutott, hogy jelentse Absolonnak. Jonatán és Ahimaac sietve elindult a forrástól, és amikor Bahúrimba értek, ott bementek egy házhoz, amelynek udvarán volt egy kút. Abba leereszkedtek,

19. és a gazdasszony betakarta a kút nyílását egy vászonnal, arra meg gabonát öntött, s így még a kút sem látszott.

20. Absolon szolgái hamarosan odaértek, és kérdezték a gazdasszonyt, nem látta-e Ahimaacot és Jonatánt. Ő ezt felelte: „Láttam, amint átkeltek a patakon.” A katonák egy ideig keresték a két fiút, de mikor sehol nem találták őket, visszamentek Jeruzsálembe.

21. Miután a katonák elmentek, a fiúk kimásztak a kútból, és folytatták útjukat. Dávid királyhoz érkezve átadták az üzenetet: „Sietve keljetek át a Jordánon, mert Ahitófel ilyen és ilyen tanácsot adott Absolonnak!”

Ahitófel öngyilkossága

22. Akkor Dávid és egész kísérete átkelt a Jordán keleti oldalára. Mire feljött a hajnal, már mindannyian a túlsó parton voltak.

Absolon Dávid üldözésére indul

23. Ezalatt Jeruzsálemben a következő történt. Ahitófel látta, hogy az ő tanácsát elutasították, emiatt felnyergelte a szamarát, és hazatért a maga városába, a családjához. Végrendelkezett, s miután mindent elrendezett, fölakasztotta magát és meghalt. Ott is temették el a családi sírkamrába.

24. Közben Dávid és serege Mahanaimba érkezett. Absolon és az Izráelből összegyűjtött sereg elindult Jeruzsálemből, és átkeltek a Jordánon.

25. Hadserege vezetését Absolon Jóáb helyett rábízta Amászára, akinek apját Jitrának hívták és ismáeli#17:25 ismáeli Ez az ókori görög fordításból (LXX) származik. A masszoréta héber szövegben: „izráeli” áll. Lásd 1Krón 2:17. származású volt. Amásza anyja Abígal és Cerúja, Jóáb anyja, testvérek voltak, apjukat Náhásnak hívták.

26. Absolon serege Gileád földjén vert tábort.

27. Amikor Dávid Mahanaimba érkezett, három férfi, Sóbi, Mákír és Barzillaj jött hozzá, hogy ellássák mindennel, amire neki és seregének szüksége volt. Sóbi, Náhás fia az ammoni Rabbából jött, Mákír, Ammiél fia Lódebár városából, Barzillaj pedig a gileádi Rógelimből érkezett.

28 . Tudták, hogy Dávid serege éhes, fáradt és szomjas a hosszú pusztai út miatt. Ezért hoztak számukra összegöngyölhető fekvőhelyeket és takarókat, mindenféle fém- és cserépedényeket, búzát és árpát, lisztet és pörkölt gabonát, szárazbabot és lencsét, mézet és vajat, meg juhokat és tehéntejből készült sajtot.

»