2 Sámuel 2 EFO

1. Ezután Dávid megkérdezte az Örökkévalót: „Áthelyezzem-e a szállásomat Júda valamelyik városába?” „Igen!” — válaszolta az Örökkévaló. Dávid tovább kérdezett: „Melyikbe?” „Hebronba” — felelte az Örökkévaló.

2. Így hát Dávid két feleségével együtt Hebronba költözött. Egyik felesége a jezréeli Ahinóam volt, a másik pedig Abigail, aki korábban a kármeli Nábál özvegye volt.

3. Ugyancsak Hebronban, illetve a környező falvakban telepedtek le Dávid emberei is — mindenki a maga családjával.

4. Júda törzsének vezetői eljöttek Dávidhoz. Ezután Dávidot királlyá kenték a szent olajjal Júda népe fölött. Később Dávid megtudta, hogy a jábes-gileádi férfiak temették el Sault.

5. Követeket küldött hát hozzájuk ezzel az üzenettel: „Áldjon meg benneteket az Örökkévaló, hogy ilyen hűséges szeretettel voltatok uratok, Saul iránt, és eltemettétek a holttestét!

6. Az Örökkévaló is hűséges szeretettel bánjon veletek, és én magam is így leszek irántatok, mivel ezt tettétek.

7. Most hát legyetek erősek és bátrak! Uratok, Saul meghalt, de Júda népe királlyá kent engem, hogy uralkodjam fölöttük.”

8. Abner, Nér fia, Saul hadvezére azonban Esbaal,#2:8 Esbaal Ez a név szerepel az 1Krón 8:33 és 9:39-ben és az ókori görög fordításban (LXX). A masszoréta héber szövegben ezen a helyen az „Isbóset” név található. Lásd a Szójegyzékben „Meribbaal” alatt. Saul fia mellé állt. Mahanáimba vitte,

9. ahol Esbaalt királlyá tették, hogy uralkodjon Izráel#2:9 Izráel Dávid a történet idején még csak Júda királya volt. A többi törzs fölött Esbaal uralkodott: ezt a királyságot nevezték „Izráelnek”. Később Dávid fokozatosan kiterjesztette uralmát az összes törzsre és az egész országra. fölött. Uralma kiterjedt Gileád és Jezréel vidékére, valamint Ásér, Efraim és Benjámin törzsére.

10. Esbaal 40 éves volt, amikor Izráel királyává tették, és 2 évig uralkodott. Dávidot csak Júda népe fogadta el királyának,

11. és így uralkodott Hebronban 7 évig és 6 hónapig.

12. Történt egyszer, hogy Abner, Nér fia vezetésével egy csapat katona kivonult Mahanaimból Gibeonba. Ők valamennyien Esbaal katonái voltak.

13. Ugyanakkor Dávid harcosai is kivonultak Jóáb, Cerúja fia vezetésével. A két csapat a gibeoni víztározó tónál találkozott, és a parton leültek. Az egyik csapat az egyik oldalon, a másik pedig a tó túloldalán telepedett le.

14. Abner átkiabált Jóábnak: „Álljanak ki néhányan tőletek is, meg tőlünk is, és párviadalban mérkőzzenek meg előttünk egymással!” Jóáb ezt felelte: „Jól van, álljanak ki!”

15. Mindkét csapatból kiválasztottak 12-12 harcost, hogy párviadalban küzdjenek meg egymással. Esbaal emberei közül ez a 12 férfi mind Benjámin törzséből származott.

16. Amint elkezdődött a viadal, mindegyik harcos megragadta ellenfelének a haját, és kardját annak oldalába döfte. Így mind a ketten egyszerre haltak meg. Ettől kezdve azt a helyet Gibeonban így nevezik: „Kardok mezeje”.

17. Ezután a két csapat között igen heves harc alakult ki, amelyben Dávid katonái fölülkerekedtek, és Abner meg az izráeliek csapata megfutamodott.

18. Dávid csapatában harcolt Cerújá három fia: Jóáb, Abisaj és Aszáél is. Ez utóbbi igen gyorslábú volt, úgy futott, mint a gazella,

19. és üldözőbe vette Abnert. Kitartóan futott utána, és Abner nem tudta lerázni magáról.

20. Abner menekülés közben hátraszólt: „Te vagy az, Aszáél?” „Igen, én vagyok!” — felelte ő.

21. Abner azonban meg akarta kímélni Aszáélt, és rákiáltott: „Ne engem üldözz, keress valaki mást, akinek könnyen elzsákmányolhatod a fegyvereit!” De Aszáél csak nem hagyta abba Abner üldözését.

22. „Ne kergess tovább, különben meg kell öljelek! Hogy kerüljek azután a bátyád, Jóáb szeme elé?” — mondta Abner.

23. De Aszáél csak nem tágított. Ekkor Abner ellene fordult, és úgy keresztülszúrta a lándzsájával, hogy Aszáél nyomban meg is halt. Akik arra jöttek, mind megálltak Aszáél holtteste mellett.

24. Jóáb és Abisaj tovább üldözte Abnert. Már lement a nap, mikor az Amma-dombhoz értek, amely Giahtól keletre emelkedik, a Gibeon-puszta felé vezető út mellett.

25. Abner és csapata — a Benjámin törzséből való harcosok — megálltak a domb tetején, és zárt alakzatban védekeztek.

26. Akkor Abner odakiáltott Jóábnak: „Meddig gyilkoljuk még egymást? Nem tudod, hogy milyen szomorú vége lesz ennek? Szólj már az embereidnek, hogy ne üldözzék a testvéreiket tovább!”

27. Jóáb így felelt: „Istenemre mondom, ha most nem szóltál volna, katonáim holnap reggelig üldözték volna testvéreiket!”

28. Ekkor Jóáb a sófárral jelt adott a katonáinak, hogy fejezzék be a harcot. Meg is álltak azonnal, és nem üldözték az izráelieket.

29. Ezután Abner és maradék csapata egész éjjel menetelt. Átkeltek a Jordán völgyén, majd a folyón is, és a következő délben érkeztek meg Mahanáimba.

30. Miután Jóáb abbahagyta Abner üldözését, összegyűjtötte csapatát. Mikor összeszámolták a veszteségeiket, látták, hogy Aszáélen kívül még 19 harcos hiányzott közülük.

31. A harcban Dávid katonái 360 férfit öltek meg Abner csapatából, akik mind Benjámin törzséből valók voltak.

32. Aszáél holttestét Betlehemben temették el, apja sírkamrájában. Jóáb és katonái is egész éjjel meneteltek, és másnap hajnalban érkeztek meg Hebronba.