2 Sámuel 24 EFO

1. Ezután ismét nagyon megharagudott az Örökkévaló Izráel népére, és Dávidot felindította ellenük. Azt mondta Dávidnak: „Indulj, és tarts népszámlálást Izráelben és Júdában!”

2. A király ezt parancsolta Jóábnak és a hadserege parancsnokainak: „Induljatok, járjátok be Izráel összes törzseit Dántól Beérsebáig, és tartsatok népszámlálást! Tudni akarom, mennyi hadra fogható férfi van országomban.”

3. Jóáb így válaszolt: „Istenünk, az Örökkévaló szaporítsa meg hadseregedet, uram, százszorosan! Szívből kívánom, hogy meg is lásd ezt a saját szemeddel, uram, királyom! De miért kívánod a népszámlálást?”

4. De hiába ellenezték a népszámlálást Jóáb és a hadsereg vezérei, a király ragaszkodott hozzá, hogy teljesítsék parancsát. Így azután Jóáb és emberei kimentek a királytól, és elindultak, hogy elvégezzék a feladatot.

5. Átkeltek a Jordánon, és a népszámlálást Aróér városánál és egy másik városnál kezdték meg, amely a völgyben fekszik. Azután átmentek Gád törzsi területén. Onnan továbbmentek észak felé, Jazér városához.

6. Utána Gileád, Tahtim, Hodsi, Dán-Jaan következett. Majd Szidón

7. és Tírusz megerősített városának vidékére mentek, azután a hivviek és kánaániak összes városait látogatták meg. Ezután délre mentek, Júda vidékére, egészen Beérsebáig.

8. Kilenc hónap és húsz nap múlva — miután bejárták az egész országot —, visszatértek Jeruzsálembe.

9. Jóáb jelentette a királynak a népszámlálás eredményét: Izráelben 800 000, míg Júdában 500 000 hadra fogható férfit írtak össze.

10. Miután a népszámlálás befejeződött, Dávidot nagyon nyugtalanította a lelkiismerete, és azt mondta az Örökkévalónak: „Bizony, súlyosan vétkeztem ezzel! Kérlek, Örökkévaló, bocsásd meg nekem ezt a bűnömet! Hogy tehettem ilyen ostobaságot!”

11. Amikor reggel Dávid fölkelt, az Örökkévaló szólt Gád prófétának, aki Dávid mellett látta el szolgálatát:

12. „Menj Dávidhoz, és mondd neki: »Ezt üzeni neked az Örökkévaló: Választanod kell három csapás közül, hogy melyikkel büntesselek.«”

13. Gád próféta tehát Dávidhoz ment, és ezt mondta neki: „Válassz e három csapás közül, hogy az Örökkévaló melyikkel sújtson! Hét#24:13 Hét Az ókori görög fordításban (LXX) és 1Krón 21:12-ben ezen a helyen „három” áll. esztendeig tartó éhínséget küldjön országodra? Vagy ellenségeid üldözzenek, s te három hónapig menekülsz előlük? Vagy három napig tartó halálos járvány pusztítsa népedet? Gondold meg, és döntsd el, mit válaszoljak annak, aki hozzád küldött!”

14. „Jaj, nagyon szorult helyzetbe kerültem — válaszolta Dávid —, de tudom, hogy az Örökkévaló mennyire irgalmas, ezért inkább az ő kezétől szenvedjem el a csapásokat, mint emberek által.”

15. Így hát az Örökkévaló halálos járványt küldött egész Izráelre, amely még azon a reggelen elkezdődött, és egészen a megszabott ideig tartott. Dántól Beérsebáig az egész országban sokan meghaltak a járvány miatt: összesen 70 000 ember.

16. Az angyal, aki a népet e csapással pusztította, éppen Jeruzsálem határába érkezett. Már föl is emelte karját, hogy lesújtson Jeruzsálemre is, amikor az Örökkévaló megelégelte az öldöklést, és szólt az angyalnak: „Elég már! Hagyd abba!” Az angyal éppen a jebúszi Arauna szérűskertjénél állt meg.

17. Dávid látta az öldöklő angyalt, amint pusztítja a népet, és így könyörgött az Örökkévalónak: „Nézd, Uram, én vétkeztem, egyedül én! Én vagyok a bűnös! De népem ártatlan, ők csak engem követtek, mint a nyáj a pásztorát! Kérlek, Uram, rám sújtson kezed és családomra!”

18. Gád próféta még azon a napon Dávidhoz ment, és ezt mondta neki: „Menj föl a jebúszi Arauna szérűskertjébe, és építs ott oltárt az Örökkévalónak!”

19. Dávid odament Gád szava szerint, ahogyan az Örökkévaló parancsolta.

20. Arauna látta, hogy Dávid király közeledik, szolgái kíséretében. Eléje sietett, és földig hajolt a király előtt.

21. Majd megkérdezte: „Uram, királyom, minek köszönhetem látogatásodat?” Dávid felelt: „Azért jöttem, hogy megvásároljam tőled ezt a helyet, a szérűskertedet. Oltárt akarok itt építeni az Örökkévalónak, hogy megszűnjön a népet sújtó csapás.”

22. „Uram, királyom, fogadd el tőlem ajándékul, ami csak szükséges az áldozathoz! Itt vannak az ökrök az égőáldozathoz, és a csépléshez használt eszközök fája a tűzhöz!

23. Mindezeket szívesen neked adom, királyom! Istened, az Örökkévaló legyen jóindulattal hozzád!” — mondta Arauna.

24. Dávid azonban így válaszolt: „Így nem fogadhatom el, Arauna! Feltétlenül meg akarom vásárolni tőled ezt a földet, mégpedig tisztességes áron! Nem fogok olyan égőáldozatot bemutatni Istenemnek, az Örökkévalónak, amely nem a saját tulajdonomból származik!” Megvásárolta tehát Dávid a szérűskertet és az ökröket Araunától 50 sékel ezüstért.

25. Azután Dávid oltárt épített ott az Örökkévalónak, és azon égőáldozatokat és hálaáldozatokat mutatott be. Akkor az Örökkévaló meghallgatta az országért mondott imádságokat, és megszűnt a halálos járvány csapása egész Izráelben.