Logo
🔍

5 Mózes 33 EFO

« Mózes megáldja Izráel törzseit

1. Ez az az áldás, amellyel Mózes, az Isten embere — nem sokkal a halála előtt — megáldotta Izráel népét:

2. „Az Örökkévaló a Sínai-hegyről jött, a Széírről ragyogott föl, mint a hajnal, a Párán hegyéről fénylett, mint a nap, tízezer szentje kísérte, s jobbján tűz lángja égett.

3. Bizony, szereti népét az Örökkévaló, és szentjeit mind kezében tartja! Köré gyűlnek, lába elé borulnak, tanítását hallgatják és követik.

4. Törvényt adott nekünk Mózes, örökségül Jákób népe közösségének.

Rúben törzsének áldása

5. Király lett az Örökkévaló Izráelben, mikor a törzsfők és vezetők összegyűltek.”

Júda törzsének áldása

6. Mózes ezt mondta Rúben törzséről: „Éljen Rúben, ne haljon ki, de csak kevesen legyenek utódai.”

Lévi törzsének áldása

7. Ezt mondta Júda törzséről: „Örökkévaló, hallgasd meg Júda szavát, mikor segítségért kiált! Vezesd vissza népéhez, erősítsd meg kezét, és segítsd meg, mikor ellenségével küzd!”

8. Ezt mondta Lévi törzséről: „Örökkévaló, a Tummímot és Úrímot Lévinek, hűséges szolgádnak adtad, akiket próbára tettél Masszában, s akikkel pereltél Meríbá vizénél.

9. Többre tartották szavadat, mint saját családjukat. Nem kedveztek szüleiknek, nem kímélték testvéreiket, sem saját gyermekeiket, hanem engedelmeskedtek parancsodnak, és megőrizték szövetséged.

10. Ők tanítják Jákób népét az Örökkévaló Törvényére, Izráelt az ő határozataira. Tömjént tesznek eléd, s égőáldozatokat oltárodra.

Benjámin törzsének áldása

11. Áldd meg Lévi erejét, s keze munkáját fogadd kedvesen! Törd meg a derekát annak, aki Lévi ellen támad, s aki őt gyűlöli, hogy többé föl ne kelhessen!”

József törzseinek áldása

12. Ezt mondta Benjámin törzséről: „Benjámin, akit az Örökkévaló kedvel! Biztonságban lakhatsz az ő közelében, Körülvesz oltalmával szüntelen, s hátán hordoz, mint anya a kicsinyét.”

13. Ezt mondta József törzseiről: „Az Örökkévaló áldása szálljon József földjére! Adjon neki az Örökkévaló harmatot a menny kincseiből, ajándékot a mélységes vizekből.

14. Érlelje meg gyümölcseit a Nap, sarjasszon neki drágaságokat a Hold!

15. Teremjenek neki az ősi hegyek jobbnál-jobb gyümölcsöket, adjanak az örök halmok bőséges aratást!

16. Józsefé legyen a föld termésének legjava és teljessége, nyugodjon rajta annak tetszése és kegyelme, aki az égő bokorban megjelent! Szálljanak ezek az áldások Józsefre, a testvérei közül kiválasztottnak fejére!

Zebulon és Issakár törzsének áldása

17. Méltósága és ereje, mint az elsőszülött bikáé, szarva erős, mint a bivalyé, népeket öklel fel a föld széléig: ilyenek Efraim tízezrei és Manassé ezrei.”

18. Ezt mondta Zebulon törzséről: „Örülj, Zebulon, mikor útra kelsz, és te is, Issakár, otthon, a sátraidban!”

Gád törzsének áldása

19. Népeket hívnak fel hegyükre, hogy igaz áldozattal áldozzanak. Tengerek gazdagságának hasznát élvezik, és a tengerpart homokjának kincseit.

20. Ezt mondta Gád törzséről: „Áldott legyen az Örökkévaló, aki kiterjeszti Gád határait! Mint ugrásra kész, zsákmányra leső oroszlán, úgy lakik Gád a helyén, s ha zsákmányt ejt, szétszaggatja annak karját és fejét.

Dán törzsének áldása

21. A legjobb részt választotta magának, a vezető osztályrésze jutott Gádnak, mikor a törzsfők összegyűltek. Véghez viszi, amit az Örökkévaló Izráelről határozott végrehajtja igazságos ítéletét.”

Naftáli törzsének áldása

22. Ezt mondta Dán törzséről: „Dán, mint fiatal básáni oroszlán, prédájára veti magát.”

Ásér törzsének áldása

23. Ezt mondta Naftáli törzséről: „Bőven jut neked az Örökkévaló jóságából és áldásaiból. Terjeszkedj nyugatra és délre!”

24. Ezt mondta Ásér törzséről: „Áldott a fiúk között Ásér! Kedveljék a testvérei, s áztassa lábát olívaolajban!

Az Örökkévaló Isten hajlékod és menedéked!

25. Védjenek bronz és vas zárak és kapuk, ne hagyjon el erőd, amíg csak élsz!” Végül így dicsérte Mózes az Örökkévalót:

26. „Nincs senki hasonló Istenhez, ó, Jesurún! Fenséges dicsőségében száguld az egeken, harci szekerein, a fellegeken robog, hogy segítségedre siessen.

27. Az Örökkévaló Isten hajlékod és menedéked, örök karja felkarol és megtart téged. Ellenséged szétszórja előtted, s így biztat: »Pusztítsd!«

28. Biztonságban lakik Izráel népe, háborítatlan Jákób lakóhelye. Gabona és bor földjén lakik, melyre bő harmatot hullat az ég.

29. Milyen boldog vagy, Izráel! Nép, amelyet az Örökkévaló szabadított meg, akinek pajzsa és győzelmes kardja az Örökkévaló! Nincs más nemzet, akivel így bánt volna istene. Kegyelemért könyörögnek majd ellenségeid, te pedig a fejükre tiporsz.”

»