Prédikátor 4 EFO

1. Azután megfigyeltem, hogy milyen sokan szenvednek a hatalmasok elnyomásától és erőszakosságától. Láttam az elnyomottak könnyeit, s hogy nincs, aki vigasztalja és segítse őket. Láttam, hogy elnyomóik kezében van az erő és a hatalom, de a szegényeket senki sem pártolja.

2. Ezért — azt gondolom — jobb dolguk van azoknak, akik már meghaltak, mint azoknak, akik elnyomás alatt élnek!

3. De mindegyiküknél szerencsésebb, aki még meg sem született, és még nem tapasztalta meg azt a tengernyi gonoszságot, amelyet az egyik ember a másik ellen elkövet a nap alatt.

4. Azután megfigyeltem azt az erőfeszítést, szorgalmas igyekezetet és sikeres munkát, amely versengésből fakad: mert mindenki különb akar lenni a másiknál. Bizony, ez is mind hiábavalóság, időpocsékolás és hasztalan erőlködés!

5. A bolond ölbe tett kézzel tétlenkedik, még akkor is, ha emiatt majdnem éhen hal.

6. Azt mondja: „Jobb lustálkodni és kevéssel beérni, mint keményen dolgozni, hiszen végül is minden hiábavalóság!”

7. Majd megfigyeltem egy másik hiábavalóságot a nap alatt.

8. Láttam egy magányos férfit, akinek sem családja, sem rokonai nem voltak, mégis szünet nélkül hajszolta magát a munkájában. Akármennyit is gyűjtött össze magának, mégsem elégedett meg vele, és nem lelte örömét benne. Vajon ki veszi hasznát, hogy éjjel-nappal dolgozik? Ugyan mi értelme annak, hogy megfosztja magát munkája gyümölcsétől, és minden örömtől? Bizony, ez is hiábavalóság és keserves szenvedés!

9. Ha két ember együttműködik, az eredményesebb és hatékonyabb, mintha valaki egyedül dolgozik.

10. Ha kettejük közül az egyik elesik, a másik a segítségére siet. De jaj annak, aki egyedül van, mikor elesik! Nincs senki, aki fölsegítse.

11. Azután, ha ketten egymás mellett fekszenek, egyikük sem fázik. De hogyan melegedjen föl, aki egyedül alszik?

12. Az ellenség legyőzheti azt, aki egyedül van. De ketten már sikerrel ellenállhatnak a támadásnak, és megvédhetik egymást. Sőt, ha három szálból fonják a kötelet, akkor még nehezebb elszakítani.

13. Jobb a szegény, de bölcs fiatalember, mint az öreg és ostoba király, aki már nem hallgat a tanácsra.

14. Ha a fiatal szegénységben is született, vagy akár éppen a börtönből emelik föl az uralkodásra, még akkor is jobb, ha ő uralkodik.

15 . A fiatal királyt, aki az öreg uralkodó helyére lép, mindig nagy tömeg követi. De miután rengeteg embert megfigyeltem, akik itt a földön forgolódtak, tudom, hogy a nagy sokaság végül kiábrándul belőle, és elégedetlen lesz a fiatal királlyal is. Bizony, ez is hiábavalóság, időpocsékolás és hasztalan erőlködés!