Ezékiel 27 EFO
1. Az Örökkévaló szava érkezett hozzám:
2. „Ember fia, énekelj siratóéneket Tíruszról!
3. Ezt mondd Tírusznak, amely a tenger kapujában lakik, sok szigettel és tengeri országgal kereskedik: Ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: Lám, azt mondtad magadról: »Szépségem fölülmúlhatatlan, milyen tökéletes vagyok!«
4. Valóban a tenger közepén laksz, építőid mestermunkát végeztek, mint gyönyörű hajót, úgy építettek!
5. Oldalaid szeníri ciprusból, árbocod libanoni cédrusból,
6. evezőid básáni tölgyből készültek. Fedélzeted ciprusi fenyő, elefántcsont berakással díszes.
7. Hímzett vitorlád színes egyiptomi vászon, s mint zászló lobog fölötted. Elisá szigetéről hozott kék-bíbor színű ponyvád lett a takaród.
8. Szidón és Arvad lakói húzták evezőidet, Tírusz bölcsei voltak kormányosaid,
9. Gebál vezetői és bölcsei javítgatták hajódat. Minden hajó és kereskedő hozzád jött, hogy üzleteljen veled.
10. Zsoldosaid perzsák, lídek és pútiak, pajzsokkal és sisakokkal ékesítették oldalad.
11. Városod falát Arvad harcosai vigyázták, bástyáidon gammádiak őrködtek, pajzsaikat körös-körül falaidra függesztették, így ékesítették szépségedet.
12. Társis fiaival kereskedtél gazdagságod miatt, áruidért cserébe ezüstöt, vasat, ónt és ólmot hoztak.
13. Jáván, Túbal és Mesek kalmárai rabszolgákat és bronzedényeket adtak áruidért.
14. Tógarma népétől kaptál cserébe lovakat, harci méneket és öszvéreket.
15. Dédán fiai voltak kalmáraid, kezedben voltak a szigetek, elefántcsontot és ébenfát hoztak neked.
16. Arám is veled kereskedett, áruidért cserébe smaragdot, bíbort, hímzett ruhákat, finom vásznat, korallt és rubint adott.
17. Júda és Izráel földje is piacodra hozta áruit: minníti búzát, fügét, mézet, olívaolajat és balzsamot.
18. Kereskedtél Damaszkusszal is: az töméntelen árudért cserébe helbóni bort és fehér gyapjút adott neked.
19. Vedán és Jáván hoztak neked Uzzálból kovácsolt vasat, kassziát és édes illatú nádat,
20. Dédánból meg nyeregtakarókat hoztak.
21. Arábia és Kédár fejedelmei kezed alatt kereskedtek: bárányokat, kosokat és kecskéket hoztak vásárodra.
22. Seba és Ramá kalmárai is neked hajtottak hasznot: ők szállították a legfinomabb fűszereket, mindenféle drágakövet és aranyat.
23. Kereskedtek veled Hárán, Kanné, Eden, Seba, Asszíria és Kilmad kalmárai is.
24. Piacodra hozták áruikat: drága ruhákat, bíborszövetet, hímzett ruhát, tarka szőnyegeket, erős kötelet.
25. Társis hajói szállították áruidat. Mint kalmárok hajója, olyan voltál, Tírusz, gazdagsággal megrakodva, a tenger közepén.
26. Nagy és mély vizekre eveztél, de a keleti szél összetörte hajódat a tenger közepén!
27. Bizony, a tengerbe merült minden kincsed, összes árud, rakományod, egész gazdagságod! Evezőseid, matrózaid, kormányosaid, mesterembereid, zsoldosaid, kalmáraid és kereskedőtársaid pusztulásod napján mind veled együtt süllyednek el!
28. Kormányosaid jajkiáltását hallják a messzi kikötők, pusztulásod hírére megremegnek.
29. Partra szállnak matrózok és kormányosok, az evezősök otthagyják a hajót.
30. Jajgatva siratnak téged, keservesen gyászolják vesztedet, hamut szórnak fejükre és a porban hevernek.
31. Kopaszra nyírják a fejüket, úgy siratnak, zsákba öltözve keserű szívvel gyászolnak.
32. Gyászéneket kezdenek, hangosan siratnak: »Még ilyen pusztulást, mint Tíruszé! Elsüllyedt a tenger közepén, mélység lett a temetője!
33. Ó Tírusz, kalmáraid mennyi népet gazdagítottak, kereskedésed javaiból királyok is hasznot húztak!
34. Mégis összetörtél, tengerbe süllyedtél, áruid és hajósaid mind a mélybe merültek!«
35. Szigetek és kikötők a híredre megrémültek, veszteden királyaik ámulva remegnek, sorsodtól rettegnek, s arcuk eltorzul.
36. A népek kereskedői rémülten felszisszennek, iszonyat tölti el lelküket pusztulásod láttán, mert nem épülsz fel már soha többé.”