Ezékiel 32 EFO

1. A száműzetés tizenkettedik évében, a tizenkettedik hónap első napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám:

2. „Ember fia, kezdj gyászéneket a fáraóról, Egyiptom királyáról! Ezt mondd neki: »Fiatal s erős oroszlán vagyok a népek között«, — ezt képzelted magadról, pedig csak tengeri szörnyeteg vagy! Csúszol-mászol a folyó ágaiban, iszapos vizét felkavarod, zavaros vizekben tanyázol.”

3. Ezt üzeni neked Uram, az Örökkévaló: „Összegyűjtöm a népeket, hálómat kivetem rád, s ők a partra vonszolnak téged.

4. Földre terítelek, a sík mezőre doblak, tested az ég madarainak adom, jóllaknak veled a mezei vadak.

5. Holttested a hegyekre hajítom, megtöltöm vele a völgyeket.

6. A hegyek csúcsáig véreddel öntözöm a földet, minden csatornád színültig telik.

7. Amikor kioltom életed, besötétítem az eget, nem fénylenek a csillagok, felhők takarják a napot, a hold sem világít majd.

8. Elsötétülnek miattad a fények az égen, országodra sűrű sötétséget borítok.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

9. „Bukásod hírével megdöbbentem a népeket. Még azok is megrémülnek pusztulásodon, akiket nem ismersz.

10. Elámulnak mind a nemzetek, s királyaik is megrettennek, mikor megsuhogtatom kivont kardomat előttük. Pusztulásod napján mindannyian a saját életükért remegnek majd.”

11. Mert ezt mondja Uram, az Örökkévaló: „Babilon királyának kardja lesújt rád, Egyiptom!

12. Rád rohan a legkegyetlenebb hadsereg. Vitéz harcosok kardjával pusztítom el lakosaid tömegét és minden gazdagságodat. Véget vetnek Egyiptom dicsekvésének, kiirtják minden lakóját,

13. még az állatokat is kiirtják a folyók mellől. Nem zavarja fel többé a folyópartokat sem ember lába, sem barmok patája.

14. Lecsendesítem a folyóvizeket, oly simán folynak majd, mint az olaj.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

15. „Mikor elpusztítom Egyiptom földjét, mikor egészen kifosztják országát, amikor megbüntetem lakosait, akkor értitek meg, hogy én vagyok az Örökkévaló!

16. Siratóének ez, népek leányai sírva énekeljék! Megsiratják Egyiptomot és lakosait, gyászolják elpusztult gazdagságát.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

17. A száműzetés tizenkettedik évében, a hónap tizenötödik napján az Örökkévaló szava érkezett hozzám:

18. „Ember fia, kezdj gyászéneket Egyiptom tömegeiről, és vesd őket az alvilágba! Más hatalmas népekkel együtt küldd le őket azokhoz, akik már korábban a sírba feküdtek!

19. Ó, Egyiptom! Különbnek tartod magad a népeknél? Szállj csak le a sírba te is, mint a többiek! Feküdj a körülmetéletlenek közé!

20. Tömegeid bizony lehullanak a holtak közé, kiket kard vágott le, mint téged is. Egyiptom fegyver martaléka lett, vonszoljátok hát le őt is a többiekhez!

21. Rég meghalt hősök szólnak a fáraóhoz és segítőihez az alvilágból, hogy lám, ezek is lehullottak, itt fekszenek a körülmetéletlenek között, a többi karddal megölt között!

22. Itt van Asszíria és egész serege! Sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el.

23. Az alvilág legmélyén van a helyük, sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el, pedig népek rettegtek tőlük az élők földjén.

24. Itt van Élám is, egész seregével, sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el, ők is a körülmetéletlenek közé feküdtek, pedig népek rettegtek tőlük az élők földjén. Gyalázattal szálltak alá a sírba, a többi halott közé.

25. A sírban vetettek ágyat Élámnak és seregének, a megöltek közé, sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el, ők is a körülmetéletlenek közé feküdtek, pedig népek rettegtek tőlük az élők földjén. Gyalázattal szálltak alá a sírba, a többi halott, a fegyverrel megöltek közé.

26. Itt fekszik Mesek és Tubal, egész seregükkel. Sírjaik körülveszik őket, mindannyian fegyver által estek el, ők is a körülmetéletlenek közé feküdtek, pedig népek rettegtek tőlük az élők földjén.

27. Nem fekszenek együtt azokkal az elesett körülmetéletlen hősökkel, akiknek kardját a fejük alá tették, úgy fektették őket a sírba; s akiknek gonoszsága csontjaikra nehezedik, mert amíg éltek, rettegtek tőlük a népek.

28. Egyiptom, te is a körülmetéletlenek közé kerülsz, összetörve fekszel majd a karddal megöltek között!

29. Itt van Edom is, királyaival, fejedelmeivel: vitéz harcosok voltak, mégis a fegyverrel megöltek mellé feküdtek, körülmetéletlenek közé, akik a sírba szálltak.

30. Itt vannak mind az északi fejedelmek, meg a szidóni férfiak mindannyian. Ők is a sírba kerültek, noha rettegtek tőlük a népek. Most megszégyenültek, gyengék lettek ők is. Itt fekszenek a körülmetéletlenekkel, fegyverrel megöltekkel, viselik szégyenüket a halottak között.

31. Látja őket a fáraó, és megvigasztalódik népe sorsa miatt, mert őt is, népét is, ugyanúgy fegyver ölte meg.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.

32. „Mert én tettem a fáraót és seregét félelmetessé az élők földjén, mégis a körülmetéletlenek közé kellett feküdniük, a karddal megöltekhez!” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.