Ésaiás 10 EFO

1. Nézzétek őket, milyen igazságtalan törvényeket hoznak, milyen elnyomó rendeleteket írnak!

2. Nem szolgáltatnak igazságot a nincstelennek, megfosztják jogaiktól népem szegényeit, kirabolják az özvegyeket, kifosztják az árvákat!

3. De mitévők lesznek majd a büntetés napján? Mihez kezdenek, mikor rájuk zúdul a messziről jövő, pusztító áradat? Kihez fordulnak segítségért? Hová rejtik el kincseiket?

4. Bizony, nem menekülhetnek! Vagy a foglyok közé görnyednek, vagy a holtak közé hullanak. Ezzel az Úr haragja még nem csillapult le, karja még felemelve maradt!

5. Ezt mondja az Úr: „Jaj Asszíriának, haragom botjának! Mert haragom eszköze ő, és a kezében lévő fegyver is!

6. Istentelen és gonosz nemzet ellen küldtem Asszíriát, a nép ellen, amely magára haragított! Én parancsoltam meg seregének, hogy raboljanak és zsákmányoljanak, s tapossák a sárba Izráelt.

7. De Asszíria királya nem érti ezt, mást tervez, mások a céljai, pusztítani akar, népeket irtani, amennyit csak lehet.

8. Azt mondja: »Seregem vezérei királyokkal érnek föl!

9. Ki állhat meg előttem? Elfoglaltam Kalnót és Karkemist! Így járt Hamát és Arpad, meghódolt előttem Samária és Damaszkusz is!

10. Legyőztem a bálványistenek országait, pedig bálványaik különbek voltak, mint Jeruzsálem és Samária bálványszobrai!

11. Hogyne tudnék akkor elbánni Jeruzsálemmel és bálványaival is?! Bizony úgy bánok vele is, mint Samáriával és annak bálványaival!«”

12. Asszíria királya nem tudja, hogy az Úr előbb befejezi, amit Sion hegyén és Jeruzsálemben elkezdett, azután pedig megbünteti Asszíria királyát gőgös szíve és kevély tekintete miatt.

13. Mert azt mondta az asszír király: „Ezt mind a magam erejével és bölcsességével vittem véghez! Mert bölcs vagyok és hatalmas! Eltöröltem királyságok határait, elraboltam kincseiket, letaszítottam trónjukról királyaikat.

14. Oly könnyen elvettem a népektől gazdagságukat, mint madárfészekből az elhagyott tojásokat. Így raboltam ki az egész földet! A szárnyát sem merte mozdítani senki, egy hangot sem szólt, még csak nem is csipogott!”

15. Dicsekszik-e a fejsze azzal szemben, aki a kezében tartja, s fát dönt vele? Hősködik-e a fűrész a gazdája előtt, aki dolgozik vele? Vajon a vessző mozgatja a kart, mikor az megfenyít valakit? Vagy a bot emelgeti a gazdáját, aki büntet vele?

16. Emiatt Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura Asszíriát kövérségét lesoványítja, dicsőségét szégyenre változtatja, s tűzzel égeti meg.

17. Mert Izráel Világossága olyan lesz, mint a tűz, Izráel Szentje, mint a lobogó láng. Egyetlen napon megégeti a gazt és tüskés-tövises bozótját!

18. Bizony, elpusztítja a hatalmas erdőt és a gyönyörű kerteket, testestől-lelkestől elemészti minden ékességét! Mint korhadó gerenda, elsorvad Asszíria dicsősége.

19. Oly kevés fa marad meg erdejében, hogy még egy gyermek is számba veheti.

20. Azon a napon Izráel maradéka, Jákób családjának menekültjei, többé nem abban bíznak, nem arra támaszkodnak, aki őket nyomorgatja és veri, hanem teljes szívvel-lélekkel az Örökkévalóban bíznak, Izráel Szentjére támaszkodnak!

21. A hűséges maradék visszatér! Jákób családjának maradéka visszatér az Erős Istenhez!

22. Mert, ha néped fiai, ó Izráel, oly sokan lennének, mint tengerparton a homokszemek, akkor is csak a maradék tér vissza. Hiszen a pusztulást az Örökkévaló elhatározta, nem vonja vissza, s ítélete mindenestől igazságos!

23. Bizony, Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura véghezviszi, amit elhatározott: az egész országot teljesen elpusztítja!

24. Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Ne félj Asszíriától, népem, Sion lakója! Igaz, botjával megver téged, és pálcáját rád emeli, mint egykor Egyiptom tette,

25. de már csak egy kis idő, és ellened való haragom lecsillapul. Azután pedig Asszíria ellen fordulok, s haragomban elpusztítom őket!”

26. Akkor az Örökkévaló, a Seregek Ura ostorral veri az asszírok seregét, ahogy Midján seregét szétverte az Óréb sziklánál, és ahogy botját Egyiptomban a Vörös-tenger fölé emelte.

27. Akkor Asszíria terhét az Úr leveszi vállaidról, Izráel, és igáját leveszi nyakadról. Igen, széttörik az iga a kövérséged miatt.

28. Az asszírok elfoglalják Aj városát, majd átvonulnak Migrónon. A hadi fölszerelést Mikmászban rakják le,

29. utána átkelnek a gázlón, és éjjel Gebában táboroznak. Ráma lakói félelemtől remegnek, Saul városa, Gibea lakói menekülnek.

30. Gallim lakói segítségért kiáltanak. Halld meg Lais, válaszolj Anatót!

31. Madménából mindenki elfut, Gébim lakosai elrejtőznek.

32. Nób városánál még ma megállnak, öklüket rázzák és fenyegetik Sion leányának a hegyét, Jeruzsálem dombját.

33. De akkor Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura levágja a felső ágakat, rettenetes erővel. A magas termetűeket kivágja, a kiemelkedőket földre teríti.

34. Bizony, fejszéje kivágja a sűrű erdőt, s Libanon pompás cédrusait ledönti a Hatalmas!