Ésaiás 24 HUNB

1. Az Úr elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit.

2. Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgáló, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós.

3. Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. Az Úr jelentette ki ezt az igét.

4. Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt.

5. Gyalázatossá tették a földet lakói, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget.

6. Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, csak kevés ember marad meg.

7. Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak.

8. Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó.

9. Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza.

10. Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni.

11. Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság.

12. Pusztán maradt a város, romhalmaz van a kapu helyén.

13. Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek.

14. Azok hangos szóval ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől.

15. Világosság támadt, ezért dicsérjétek az Urat, az Úrnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein!

16. A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók!

17. Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója!

18. Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki kijön a veremből, kelepcébe kerül. Megnyílnak a magas ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai.

19. Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld!

20. Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, mint a kunyhó! Ránehezedik vétke, és elesik, nem is kel föl többé.

21. Azon a napon megbünteti az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön.

22. Egy csomóba gyűjtik őket, mint foglyokat a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket.

23. Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek Ura lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége.