Ésaiás 26 HUNB

1. Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda országában: Erős városunk van: az Úr kőfalat és bástyát állított védelmére.

2. Nyissátok ki a kapukat, hadd jöjjön be az igaz nép, mely hűséges maradt!

3. Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik.

4. Bízzatok az Úrban mindenkor, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre!

5. Ő letaszítja a magasból az ott lakókat, lerombolja a megerősített várost, földig lerombolja, porrá zúzza.

6. Lábbal tapossák majd: a nyomorultak lábai, a nincstelenek léptei.

7. Az igaz ember ösvénye egyenes, te egyengeted az igaz ember útját.

8. Ítéleted idején is benned reménykedtünk, Uram, neved dicséretére vágyott a lelkünk.

9. Lelkem hozzád vágyódik éjjel, teljes szívből kereslek téged. Mert ha ítéletet tartasz a földön, igazságot tanulnak a világ lakói.

10. Ha a bűnös kegyelmet kap, nem tanul igazságot. Becsületes országban is álnokul él, és nem nézi az Úr fenségét.

11. Uram, fölemelted kezedet, de nem látják. Majd meglátják, hogy féltőn szereted népedet, és megszégyenülnek: tűz emészti meg ellenségeidet.

12. Uram, te szerzel nekünk békességet, hiszen mindent te tettél, ami velünk történt.

13. Urunk, Istenünk, más urak voltak gazdáink, nem te, de csak a te nevedet dicsérjük.

14. A halottak nem élnek, az árnyak nem támadnak föl, ezért büntetted meg és irtottad ki őket, még az emlékezetüket is eltörölted.

15. Megszaporítottad e népet, Uram, megszaporítottad e népet, megdicsőítetted magad, mindenfelé kiterjesztetted az ország határait.

16. Uram, a nyomorúságban téged kerestek, és halkan fohászkodtak, amikor fenyítetted őket.

17. Olyanok voltunk előtted, Uram, mint a terhes asszony, amikor szülni kezd: míg vajúdik, kiált fájdalmában.

18. Terhesek voltunk, vajúdtunk, de csak szelet szültünk: nem szereztünk szabadulást az országnak, és nem jöttek emberek a világra.

19. Életre kelnek hallottaid, föltámadnak a holttestek! Ébredjetek, és ujjongjatok, kik a porban laktok! Mert harmatod a világosság harmata, és a föld visszaadja az árnyakat.

20. Eredj, népem, menj be szobádba, és zárd magadra az ajtót! Rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg elmúlik az Úr haragja.

21. Mert jön már lakóhelyéről az Úr, hogy megbüntesse bűneikért a föld lakóit. A föld föltárja majd a kiontott vért, nem takarja be többé a meggyilkoltakat.