Logo
🔍

Ésaiás 34 EFO

« Prófécia a nemzetek pusztulásáról

1. Jöjjetek nemzetek, halljátok meg! Figyeljetek népek! Hallja meg az egész világ: minden földi lakó! Tudja meg ezt az egész föld, és minden, ami a földről származik!

2. Az Örökkévaló haragja lángra lobbant az összes nemzetek ellen. Megharagudott a népek tömegeire, pusztulásra ítélte őket, átadta őket a halálnak.

3. Patakokban folyik a vér, halottak hevernek szanaszét temetetlen, a holttestek bűze mindent beborít.

4. A magasságban lévő sereg széthullik, s összehajtják az eget, mint a könyvtekercset. Az ég csillagai lehullanak, mint ledobja ősszel száraz lombját a szőlő, vagy mint a fügefa hullatja aszott termését.

5. „Öldöklő kardom az égben megrészegült már a vértől — mondja az Örökkévaló —, most hát leszáll a földre. Lesújt Edomra, a népre, melyet halálra ítéltem.”

6. Bizony, az Örökkévaló kardja megrészegült a vértől, jóllakott öldökléssel, bárányok és kecskék vérével, kosok zsírjával. Mert az Örökkévaló nagy áldozatot tart Bocrában, tömeges mészárlást rendez Edom földjén.

7. Elhullanak még a vadbivalyok is, levágja az erős bikákat és gyenge borjakat Edom népével együtt. Vérük áztatja földjüket, zsírjuktól síkos lesz a por.

8. Mert bosszút áll rajtuk az Örökkévaló, megfizet azért, amit Sionnal tettek!

9. Edom patakjai szurokká változnak, földje kénkővé, egész országa pedig égő szurokká.

10. Tüze el nem alszik sem nappal, sem éjjel, füstje felszáll az égre örökké. Földje sivár pusztaság marad, még az átutazók is elkerülik.

11. Pusztai madarak és vadállatok tanyáznak rajta, baglyok és hollók laknak ott, mert az Örökkévaló a pusztulás mérőzsinórját húzza ki fölötte, a kietlen üresség mérőónjával méri meg.

12. Így fogják nevezni birodalmát: „Nincs Többé Királyság”. Fejedelmeit pedig így: „Nincsenek Sehol”.

13. Palotáinak romjain csalán és bogáncs nő, hajdan erős várait benövi tüskés bozót, benne sakálok vernek tanyát, s baglyok fészkelnek omladékain.

14. Hiénák és mindenféle pusztai vadak találkoznak ott, a vadkecske hívja társát, s éjjeli állatok pihennek a romok közt.

15. Ott fészkel a pusztai bagoly, tojásait kikölti, s kicsinyeit szárnyával takarja. Ott gyülekeznek párosával a fekete keselyűk.

16. Keressétek meg mindezt az Örökkévaló könyvében, olvassátok majd el, és vizsgáljátok meg! Beteljesedik ez minden részletében, nem fog hiányozni egy sem. Mind megtaláljátok, mert az Örökkévaló szája parancsolta így, s az ő Szelleme gyűjtötte őket össze.

17. Ő adta Edom földjét a vadállatoknak, keze osztott birtokot nekik. Birtokolni is fogják azt örökre, nemzedékről nemzedékre ott tanyáznak.

»