Ésaiás 48 EFO
1. Ezt mondja az Örökkévaló: „Hallgass rám, Jákób népe, akik Izráelnek nevezitek magatokat, bár Júdától származtok! Az Örökkévaló nevére esküsztök, Izráel Istenét emlegetitek, de nem őszintén, nem igazán.
2. Hiszen a Szent Város lakóinak hívnak titeket, és Izráel Istenében bíztok, kinek neve: Örökkévaló, a Seregek Ura!
3. Amik eddig történtek, már régen megmondtam nektek. Előre megmondtam, idejében tudtotokra adtam, azután hirtelen megtettem. Bizony, szavaim mind beteljesedtek!
4 5. Mielőtt megtörtént volna, kijelentettem nektek a jövőt, mert tudtam, hogy mennyire makacs vagy, milyen nehezen formálható, és nem hiszel nekem. Hát megmutattam neked, amik következtek, hogy ne mondhasd: »Bálványaim tették ezt! Bálványszobrom parancsára történt!«
6. Előre hallottad, majd saját szemeddel láttad, tanúskodhatsz róla. De mostantól új dolgokat hirdetek, eddig rejtett dolgokat mondok neked, amelyekről nem hallottál soha.
7. Most teremtettem ezeket, nem régen, nem hallottad ezelőtt, hogy ne mondhasd: »Ezt már rég tudom!«
8. Bizony, nem hallgattál rám, nem értettél meg semmit, mert régtől fogva befogtad a füled! Hiszen jól ismerlek téged, milyen hűtlen vagy és engedetlen, s hogy születésed óta lázadsz ellenem.
9. Nevemért mégis fékezem haragom, dicsőségemért türtőztetem magam, hogy ki ne irtsalak.
10. Nézd, megtisztítalak, mint az ezüstöt, de a szorongatás tüzében. Próba alá vetlek a csapások kohójában.
11. Csak önmagamért bánok így veled, tudd meg, csak magamért, nem miattad! Mert hogyan is hagyhatnám, hogy gyalázzák nevem? Dicsőségem másnak át nem engedem!”
12. „Figyelj rám, Jákób! Hallgass rám Izráel, akit elhívtam! Én vagyok a kezdet, és én vagyok a befejezés!
13. Kezem alapozta meg a földet, jobb karom terjesztette ki az eget. Mikor szólítottam őket, mind előálltak, hogy parancsom teljesítsék.
14. Gyűljetek mind elém, halljátok meg ezt nemzetek! Ugyan ki az közületek, aki megmondta volna előre, hogy akit az Örökkévaló szeret, végrehajtja az Örökkévaló akaratát Babilonon, és a káldeusokon?
15. Egyedül én mondtam meg előre. Elhívtam, el is hoztam, útjait egyengettem, és győzelemre segítettem!
16. Jöjjetek ide, és halljátok meg ezt! Kezdettől fogva nyíltan beszéltem, nem titokban! Kezdettől fogva ott vagyok, ahol beteljesedik, amit előre megmondtam.” Tudjátok meg, hogy az Örökkévaló Isten küldött engem és az ő Szellemét.
17. Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Szentje, Megváltód: „Én vagyok Istened, az Örökkévaló, aki tanítalak téged mindarra, ami javadra válik, aki vezetlek azon az úton, amelyen járnod kell.
18. Bárcsak engedelmeskedtél volna parancsaimnak! Akkor most békességed és jóléted oly bőséges volna, mint az áradó folyóvíz. Igazságosságod olyan lenne, mint a tenger dagály idején.
19. Bizony, akkor utódaid annyian lennének, mint tengerparton a homokszemek, gyermekeid, mint a kavicsok, megszámlálhatatlanul! Akkor nem pusztítanák őket, egyet sem ölnének meg közülük soha!”
20. Jöjjetek ki Babilóniából, meneküljetek el a káldeusoktól! Énekelve hirdessétek, ujjongva kiáltsátok világgá: „Az Örökkévaló megváltotta a szolgáját, Jákóbot!”
21. Mikor a pusztában vezette népét az Örökkévaló, egyikük sem szomjazott, még a sziklából is vizet fakasztott nekik! Bizony, meghasította a sziklát értük, és víz zúdult ki onnan bőségesen.
22. „Nincs békesség az istentelen gonoszok számára!” — mondja az Örökkévaló.