Jeremiás 29 EFO

1. Jeremiás próféta levelet írt a száműzetésbe hurcolt júdai foglyoknak Babilóniába. A levelet a száműzöttek vezetőinek címezte, akik még megmaradtak; meg a papoknak, prófétáknak és a népnek, akiket Nebukadneccar korábban fogolyként hurcolt Babilóniába Jeruzsálemből.

2. Ez azután történt, hogy Jekonjá királyt, meg az anyakirálynőt, a király szolgáit, Júda és Jeruzsálem fejedelmeit, a mesterembereket és a kovácsokat Jeruzsálemből fogságba vitték.

3. A levelet Jeremiás Elászára, Sáfán fiára és Gamarjára, Hilkijjá fiára bízta, hogy vigyék el Babilóniába. Ezt a két férfit Cidkijjá, Júda királya küldte Nebukadneccarhoz, Babilónia királyához követségbe. Ez állt a levélben:

4. „Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene mindazoknak a foglyoknak, akiket Jeruzsálemből Babilóniába küldött, száműzetésbe:

5. Építsetek magatoknak házakat, és lakjatok benne! Telepítsetek gyümölcsösöket, és egyétek azok gyümölcsét!

6. Házasodjatok meg, és neveljetek gyermekeket! Házasítsátok meg fiaitokat, és adjátok feleségül leányaitokat, hogy gyermekeket szüljenek! Szaporodjatok a száműzetésben, meg ne fogyatkozzatok!

7. Törekedjetek arra, hogy az a település és község, amelybe fogolyként küldtelek titeket, békességben éljen és felvirágozzon! Imádkozzatok érte, mert annak a békessége és jóléte lesz a ti békességetek és jólétetek is!

8. Mert azt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hagyjátok, hogy a közöttetek lévő próféták és jövendőmondók becsapjanak titeket! Ne törődjetek azzal, amit mondanak, vagy amit álmodnak,

9. mert hazugságot prófétálnak nektek a nevemben! Én nem küldtem őket hozzátok semmiféle üzenettel” — mondja az Örökkévaló.

10. Ezt üzeni az Örökkévaló: „Amint letelik a hetven esztendő Babilóniában, ismét hozzátok jövök, és beteljesítem azt a jót, amit ígértem: visszahozlak titeket Jeruzsálembe.

11. Hiszen én jól tudom, mit tervezek a számotokra — mondja az Örökkévaló —, s ezek a tervek békességről és felvirágzásról szólnak, nem pedig nyomorúságról és bajról. Olyan jövőt szántam nektek, amelyben jót várhattok.

12. Akkor majd segítségül hívtok, hozzám jöttök, és könyörögtök — én pedig meghallgatlak titeket, és teljesítem kéréseiteket.

13. Kerestek majd engem, és meg is találtok, mert teljes szívvel-lélekkel kerestek.

14. Igen, megengedem, hogy megtaláljatok — mondja az Örökkévaló —, én pedig kiszabadítalak a fogságból, és összegyűjtelek minden nép közül és minden országból, ahová szétszórtalak titeket. Visszahozlak erre a helyre, ahonnan akaratom szerint fogságba hurcoltak titeket — én, az Örökkévaló mondom ezt nektek.”

15. Azt mondtátok: „Az Örökkévaló Babilóniában, a száműzetésben is támasztott közülünk prófétákat!”

16. Az Örökkévaló ellenben azt mondja arról a királyról, aki most Jeruzsálemben a Dávid trónján ül, és arról a népről, amely még a városban maradt, vagyis mindazokról a testvéreitekről, akiket nem hurcoltak el veletek együtt Jeruzsálemből:

17. „Nézzétek! Fegyvert, éhínséget és halálos betegséget küldök rájuk! Olyanná teszem őket, mint a romlott fügéket, amelyek teljesen ehetetlenek!

18. Fegyverrel, éhínséggel és halálos betegséggel sújtom őket olyannyira, hogy az egész világ rémülten fogja szemlélni, mi történik velük! Elrettentő példává lesznek minden nemzet számára. Átkozni és gúnyolni fogják őket a nemzetek, akik közé szétszórom őket.

19. Igen, így bánok velük, mivel nem hallgattak szavamra és nem engedelmeskedtek — mondja az Örökkévaló. — Pedig újra meg újra küldtem hozzájuk szolgáimat, a prófétákat, akik által szóltam hozzájuk. Ők azonban nem hallgattak a szavamra” — mondja az Örökkévaló.

20. „Most pedig ti, akiket én küldtem Jeruzsálemből Babilóniába száműzetésbe, mindannyian halljátok meg az Örökkévaló szavát!

21. Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene Ahábról, Kólájá fiáról és Cidkijjáról, Maaszéjá fiáról, akik hazugságot prófétálnak nektek a nevemben: Nézzétek, én kiszolgáltatom ezt a két férfit Nebukadneccarnak, Babilónia királyának, aki a szemetek láttára fogja kivégeztetni mind a kettőt.

22. Emiatt a Babilóniában élő júdai száműzöttek átokba foglalják a két férfi nevét. Az a mondás keletkezik róluk, hogy »Úgy bánjon veled az Örökkévaló, mint Cidkijjával és Ahábbal, akiket a babilóniai király megégetett!«

23. Azért végezték ki őket, mert súlyosan vétkeztek Izráel közösségében: házasságtörést követtek el társaik feleségével, és az én nevemben hamisan prófétáltak. Olyan dolgokat mondtak, amelyeket nem parancsoltam nekik. Én, az Örökkévaló jól tudom, mit tettek, és tanúskodom ellenük!” — mondja az Örökkévaló.

24. Ismét szólt hozzám az Örökkévaló: „Jeremiás, mondd meg a Nehelámból való Semajának:

25. Ezt üzeni neked az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: Semajá, te leveleket írtál a saját nevedben Jeruzsálem egész népének, Cefanjá papnak, Maaszéjá fiának, és az egész papságnak. Azt írtad nekik:

26. »Cefanjá, az Örökkévaló tett téged pappá Jójádá utódjaként, hogy ügyelj az Örökkévaló házában a rendre! A te kötelességed, hogy azokat a féleszű bolondokat, akik prófétának adják ki magukat, letartóztasd, kalodába zárd, és bilincsekbe verd!

27. Akkor hát miért nem büntetted meg az Anatótból való Jeremiást, aki úgy tesz, mintha próféta lenne?!

28. Mert ez a Jeremiás levelet írt nekünk Babilóniába, amelyben azt állítja, hogy a száműzetésünk hosszúra fog nyúlni. Arra biztat bennünket, hogy építsünk házakat és lakjunk bennük, ültessünk gyümölcsfákat és együk a gyümölcsüket.«”

29. Cefanjá pap azonban felolvasta nekem Semajá levelét.

30. Ekkor az Örökkévaló szólt hozzám:

31. „Jeremiás, üzend meg a száműzetésben élőknek: Ezt mondja az Örökkévaló a Nehelámból való Semajáról: ő prófétált nektek, pedig én nem bíztam meg ezzel. Mivel így becsapott benneteket,

32. ezért — azt mondja az Örökkévaló — megbüntetem Semaját, egész családjával együtt: sem ő, sem a gyermekei nem fogják meglátni, amikor jóra fordítom népem sorsát. Megbüntetem, mert az Örökkévaló elleni lázadásra és engedetlenségre tanította népemet.”