Jeremiás 3 EFO

1. Ezt mondja az Örökkévaló: „Gondoljátok meg! Ha valaki elküldi feleségét, és elválik tőle, majd azután az asszony más férfié lesz, az első férj többé már nem fogadhatja vissza elvált feleségét — nem így van? De bizony így van, mert ha mégis visszafogadná, ezzel tisztátalanná és gyalázatossá tenné a földet. Te pedig, Júda népe, miután sok szeretőddel megcsaltál engem, még visszatérnél hozzám?

2. Nézz csak föl a kopasz dombokra! Van közöttük egyáltalán olyan, ahol nem imádtad bálványaidat? Minden út szélén vártad a szeretőidet, mint egy arab a pusztában. Úgy viselkedtél, mint egy prostituált, és tisztátalanná tetted a földet házasságtöréseddel és hűtlenségeddel!

3. Emiatt tartottam vissza tőled az esőzéseket, elmaradtak még a tavaszi esők is. S még csak nem is szégyenkeztél! Olyan lettél, mint egy hivatásos prostituált, akinek ez a mestersége, és ezt nem is szégyelli.

4. Most mégis így kiáltasz hozzám: »Atyám! Ifjúságomtól fogva te vagy segítőm és oltalmazóm!

5. Csak nem fogsz örökké haragudni rám?« Ezt mondod, de továbbra is vétkezel ellenem, ahogy csak tudsz!”

6. Jósiás király idejében szólt hozzám az Örökkévaló: „Jeremiás, láttad, mit művelt Izráel engedetlen népe? Felment a dombok tetejére, a zöldellő fák alá, hogy bálványait imádja! Bizony, olyan ez a bűn, mint a prostitúció!

7. Azt gondoltam, talán ezek után mégis visszatér hozzám, de nem tért vissza! Mindezt jól látta Júda is, Izráel hűtlen nővére.

8. Azt is látta, hogy sokszoros házasságtörése miatt eltaszítottam magamtól a hűtlen Izráelt, és válólevelet is adtam neki. Ennek ellenére a hitszegő nővére, Júda, mégsem félt, hanem maga is úgy viselkedett, mint egy prostituált:

9. könnyelműen megcsalt engem a bálványokkal. Házasságtörést követett el, mikor fa- és kőbálványokat imádott, és tisztátalanná tette a földet.

10. Mindezek után Izráel hűtlen nővére, Júda, mégsem tért vissza hozzám teljes szívvel, csak képmutatással” — mondja az Örökkévaló.

11. Ezt mondta nekem az Örökkévaló: „A hűtlen Izráel még mindig igazabb lelkű, mint a hitszegő Júda!

12. Menj hát, és kiáltsd ezt az üzenetet észak felé: Térj vissza hozzám, elpártolt Izráel — az Örökkévaló mondja ezt neked —, akkor haragom többé nem zúdul rád, mert hűségesen szeretlek, s nem haragszom mindörökké! — az Örökkévaló üzeni ezt neked.

13. Csak ismerd el bűnödet: hogy vétkeztél Istened, az Örökkévaló ellen: más istenek után futottál, minden zöldellő fa alatt imádtad bálványaikat, és nem hallgattál rám!” — az Örökkévaló mondja ezt neked.

14. „Jöjjetek vissza hozzám, hűtlen gyermekeim — mondja az Örökkévaló —, mert én, egyedül én vagyok Uratok és Férjetek! Azután magamhoz veszek közületek egye-egyet minden városból, kettőt-hármat minden nemzetségből, és felviszem őket a Sionra.

15. Adok nektek szívem szerint való pásztorokat, akik okosan és bölcsen vezetnek, és gondot viselnek rátok.

16. Abban az időben megszaporodtok az országban, sok gyümölcsöt teremtek — mondja az Örökkévaló. — Akkor már nem emlegetik többé az Örökkévaló Szövetségládáját, nem is gondolnak rá, elfelejtik, nem hiányolják, nem készítik el újra.

17. Abban az időben már nem a Szövetségládát, hanem Jeruzsálemet nevezik az Örökkévaló trónjának! Oda gyülekeznek mind a nemzetek, oda jönnek az Örökkévalót tisztelni, s többé nem követik gonosz és makacs szívük kívánságait.

18. Akkor majd Júda és Izráel népe együtt tér vissza az északi földről arra a földre, amelyet őseiteknek adtam örökségül.”

19. „Izráel, hogyan fogadjalak fiaim közé, hogy adhatnám neked azt a gyönyörű földet, a nemzetek seregének legszebb örökrészét? Ezt gondoltam: Hívj engem Atyádnak, és hűségesen kövess engem!

20. De te hűtlen lettél hozzám, Izráel, ahogy a hűtlen asszony megcsalja férjét!” — mondja az Örökkévaló.

21. A kopasz dombokon hallatszik Izráel fiainak sírása és könyörgése, mivel elfordultak az Örökkévalótól, és elfelejtették Istenüket!

22. „Térjetek vissza hozzám, hűtlen gyermekeim! Akkor kigyógyítalak titeket a hűtlenségből.” „Igen, hozzád jövünk, mert te vagy az Örökkévaló, te vagy Istenünk!

23. Bizony, értelmetlen dolog bálványokat imádni a dombokon, hamis isteneket ünnepelni a hegyek tetején, mert Izráel egyetlen szabadítója Istenünk, az Örökkévaló!

24. A bálványok gyalázatossága pusztította el őseink minden munkáját ifjúságunk óta. Elpusztította fiaikat és leányaikat, nyájaikat és csordáikat, minden vagyonukat.

25. Emiatt kell gyalázatban hevernünk, ezért borít el a szégyen, hiszen vétkeztünk Istenünk, az Örökkévaló ellen mindannyian: magunk és őseink egyaránt. Vétkeztünk, ifjúságunk óta mind a mai napig, s nem hallgattunk az Örökkévalónak, Istenünknek szavára.”