Jeremiás 33 EFO

1. Másodszor is szólt az Örökkévaló hozzám, amikor még a királyi palota belső udvarában raboskodtam:

2. „Ezt mondja az Örökkévaló, aki eltervezi a dolgokat; véghez is viszi, amit eltervezett; és kiformálja az eseményeket — Örökkévaló az ő neve —

3. kérdezz tőlem, Jeremiás, és válaszolok neked: nagy és hozzáférhetetlen titkokat mutatok, amelyeket máskülönben nem tudhatsz.”

4. Mert ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene a város házairól és a királyi palotáról: „Az ellenség lerombolja ezeket, és ostromsáncokat épít belőlük a városfal tetejéig, azután megostromolja.

5. A város lakóinak gonosztettei miatti haragomban és nagy felindulásomban elfordultam tőlük, és eltakartam arcomat előlük, és sokakat megölök közülük. Ezért a város védői hiába harcolnak a káldeusok ellen, mert végül a védők hullái töltik meg házaikat.

6. De nézd! Azután majd orvosságot készítek számukra, bekötözöm és meggyógyítom sebeiket, sőt élvezhetik a bőséges békesség, jólét és igazság áldásait.

7. Kiszabadítom a száműzetésből és a fogságból Júda és Izráel foglyait, újra fölépítem és megerősítem őket, mint régen.

8. Megtisztítom őket minden bűnüktől, amellyel vétkeztek ellenem, megbocsátom bűneiket, amellyel lázadtak ellenem.

9. A föld minden nemzete látni fogja, hogy megbocsátottam népemnek, és sorsukat jóra fordítom. A nemzetek tisztelni és félni fognak engem, és remegnek, mert látják, hogy Izráel békességben és jólétben él, felvirágzik, és teljes biztonságban van. Mindez jó híremet-nevemet, dicsőségemet és dicséretemet növeli, nekem pedig nagy örömet szerez.

10. Ti azt mondjátok erről a helyről, hogy elpusztult és lakatlan, még állatok sem élnek itt. Így is van: Júda városai és Jeruzsálem utcái kietlen romhalmazzá lettek, lakatlanok, s még állatokat sem látni bennük.

11. Én, az Örökkévaló pedig azt mondom, hogy ismét hallatszik majd e helyen az öröm és vidámság hangja, menyasszony és vőlegény szava, meg azoknak az éneke, akik a dicséret hálaáldozatát hozzák az Örökkévaló Templomába: »Dicsérjétek az Örökkévalót, a Seregek Urát, mert ő jó, és hűséges szeretete örökké tart!« Mert kiszabadítom népemet a száműzetésből és fogságból, helyreállítom őket, és olyanok lesznek, mint régen.”

12. Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Ez a hely most emberek és állatok nélküli kietlen pusztaság. De eljön az idő, amikor majd ismét pásztorok fogják itt a nyájaikat terelgetni. Igen, Júda összes városaiban lakni fognak, s a pásztorok juhnyájaikat a legelőre vezetik, és megpihentetik.

13. Bizony, így lesz ez az egész országban: a nyugati dombvidék, a síkság és a déli vidék városaiban, Benjámin földjén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban! Még nyájak fognak átmenni a pásztorok keze alatt, amint megszámolják állataikat — ezt én mondom, az Örökkévaló!”

14. Ezt mondja az Örökkévaló: „Nézzétek! Eljön az idő, amikor beteljesítem jó ígéreteimet, amelyeket Izráel és Júda népének tettem.

15. Nézzétek! Mikor eljön az idő, felnövesztem Dávid családjából az Igazságos Csemetét, aki helyesen ítél, és igazságosan kormányozza országát.

16. Azokban a napokban Júda népe megszabadul, Jeruzsálem népe békességben él. Így hívják Jeruzsálemet: »Az Örökkévaló a mi igazságosságunk.«

17. Mert azt mondja az Örökkévaló: Izráel trónján mindörökké Dávid leszármazottja fog királyként uralkodni.

18. Lévi leszármazottjai közül sem fogynak el a papok, akik szüntelenül áldozatokat hoznak elém: égő-, étel-, és véresáldozatokat.”

19. Az Örökkévaló szava érkezett Jeremiáshoz:

20 . „Ezt mondja az Örökkévaló: Szövetséget kötöttem a nappallal és az éjszakával, hogy megszabott rendjükben kövessék egymást. Szövetséget kötöttem Dáviddal is, hogy trónján mindörökké leszármazottja fog királyként uralkodni. Hasonlóképpen szolgáimmal, a Lévi törzséből származó papokkal is szövetséget kötöttem. Ha föl tudjátok bontani a nappalra és éjjelre vonatkozó szövetségemet, csak akkor lesz érvénytelen a Dáviddal és a lévitákkal kötött szövetségem is.

22. Amennyi csillag van az égen, vagy homokszem a tengerparton, annyira megsokasítom szolgámnak, Dávidnak a leszármazottjait, és megsokszorozom szolgáimnak, a lévitáknak számát: megszámlálhatatlanul sokan lesznek.”

23. Ismét szólt az Örökkévaló hozzám:

24. „Jeremiás, hallottad, hogy mit beszélnek az emberek? Azt mondják, hogy az Örökkévaló egykor kiválasztotta, most azonban eltaszította magától Izráel és Júda népét. Ezzel annyira megvetik népemet, hogy már nemzetnek sem tartják őket!

25. Én, az Örökkévaló pedig azt mondom: Ha már nem lesz érvényben a nappallal és éjszakával kötött szövetségem, s ha az ég és a föld nem engedelmeskedik többé törvényeimnek, amelyekkel megszabtam rendjüket,

26. csak akkor fogom eltaszítani magamtól Jákóbnak és szolgámnak, Dávidnak leszármazottjait, és csak akkor fordulhat elő, hogy nem választok többé Dávid leszármazottjai közül senkit, hogy királyként uralkodjon Ábrahám, Izsák és Jákób leszármazottjain. Mert kiszabadítom népemet a száműzetésből, és örökké tartó szeretettel könyörülök rajtuk”.