Jeremiás 38 EFO

1. Néhányan a király tisztviselői közül — Sefatjá, Mattán fia meg Gedaljá, Pashúr fia, meg Júkál, Selemjá fia, meg Pashúr, Malkijjá fia — meghallották, hogy Jeremiás miről prófétál a népnek. Ezt hirdette Jeremiás:

2. „Az Örökkévaló üzeni ezt nektek: Aki itt marad a városban, meg fog halni fegyver, éhség, vagy betegség miatt. De aki kimegy a káldeusokhoz, az megmenekül, és ajándékul kapja az életét.

3. Mert ezt mondja az Örökkévaló: Tudjátok meg, hogy ezt a várost Babilónia királya seregének kezébe adom, és ők el is foglalják — ez egészen biztos!”

4. Ezért az említett négy vezető a királyhoz ment és azt mondták: „Királyunk, Jeremiásnak meg kell halnia, mert azzal, amit hirdet, elbátortalanítja a még megmaradt harcosokat és a város polgárait. Ez az ember nem a város megmenekülésére, hanem a vesztére törekszik!”

5. Cidkijjá király így válaszolt nekik: „Nézzétek, azt tehettek Jeremiással, amit akartok. Igaz, hogy én vagyok a király, de veletek szemben úgysem tehetek semmit.”

6. Így hát fogták Jeremiást, és bezárták a király fia, Malakijjá ciszternájába, amely a királyi testőrség udvarában volt. Ebben az időben a ciszternából már kifogyott a víz, csak sár volt benne. Köteleken engedték le oda Jeremiást, aki belesüllyedt a sárba.

7. Történt azonban, hogy az etióp Ebed-Melek, a király egyik szolgája megtudta, hogy mit tettek Jeremiással. A király éppen a Benjámin-kapunál ült,

8. tehát Ebed-Melek kiment a palotából a királyhoz, és ezt mondta neki:

9. „Uram, király, rosszul tették ezek az emberek, hogy Jeremiást a ciszternába zárták, mert ott biztosan éhen hal, hiszen már alig maradt ennivaló a városban.”

10. A király válaszul ezt parancsolta Ebed-Meleknek: „Vegyél magad mellé három#38:10 három Ez az egyik héber kéziratban található. Más kéziratokban „30” szerepel. embert, és húzzátok ki Jeremiást a ciszternából, mielőtt meghalna!”

11. Ebed-Melek ekkor keresett néhány elnyűtt ruhadarabot a palota raktárából. Majd segítőivel a ciszternához ment, és kötélen leengedte a ruhadarabokat.

12. Jeremiásnak pedig lekiáltott: „Tedd a hónod alá ezeket a ruhákat, a kötél és a karod közé!” Jeremiás így is tett.

13. Azután fölhúzták a ciszternából Jeremiást, aki ezentúl a királyi testőrség udvarában maradt.

14. Egyszer Cidkijjá király magához hívatta Jeremiást a Templom harmadik bejáratához, és azt mondta: „Kérdezek tőled valamit, de ígérd meg, hogy előlem nem titkolsz el semmit!”

15. Ő ezt felelte: „Ha őszintén válaszolok neked, vajon nem fogsz-e megöletni? Ha pedig tanácsot adok, úgysem hallgatsz rám.”

16. Akkor Cidkijjá király titokban megesküdött Jeremiásnak: „Esküszöm az Élő Istenre, aki életet és leheletet adott nekünk, hogy nem öletlek meg, sem nem adlak át azoknak, akik halálra keresnek téged!”

17. Ezután Jeremiás ezt mondta: Ezt üzeni neked az Örökkévaló, a Seregek Ura és Istene, Izráel Istene: „Ha kimenekülsz a városból, és megadod magad a babilóniai király fejedelmeinek, akkor életben maradsz, és a várost sem fogják fölégetni. Mind te, mind a családod életben maradtok.

18. De ha nem adod meg magad, akkor az ostromló káldeus sereg elfoglalja, fölgyújtja és lerombolja a várost, és te magad sem menekülsz meg tőlük!”

19. Cidkijjá ezt felelte: „Félek, hogy ha kimegyek, a káldeusok kiszolgáltatnak azoknak a júdeai foglyoknak, akik már korábban átszöktek hozzájuk, azok pedig gúnyt űznek majd belőlem.”

20. De Jeremiás azt mondta: „Ne félj, nem adnak át nekik! Kérlek, hallgass az Örökkévaló szavára, mert rajtam keresztül ő szól hozzád! Ha engedelmeskedsz, életben maradsz, és jó dolgod lesz.

21. De ha nem akarsz kimenni, és nem adod meg magad, akkor halld meg, mi fog történni. Az Örökkévaló látomásban megmutatta nekem, mi lesz a sorsod.

22. Azokat az asszonyokat, akik Júda királyának palotájában maradtak, az ellenség foglyul ejti, és kivezeti Babilónia királyának fejedelmei elé. Közben ezt a gúnydalt fogják énekelni rólad: »Becsapták a királyt, rászedték a legjobb barátai! A király lába beleragadt a sárba, barátai meg cserbenhagyták!«

23. Feleségeidet és gyermekeidet foglyul viszik az ellenség táborába, s te is Babilónia királyának fogságába esel, ezt a várost pedig fölégetik.”

24. Cidkijjá ezután meghagyta Jeremiásnak: „Ha kedves az életed, senki meg ne tudja, hogy beszéltél velem!

25. Ha a vezetők mégis megtudják, hogy találkoztunk, eljönnek és kifaggatnak, hogy miről beszéltünk. Megfenyegetnek majd, hogy mondd meg az igazat, különben kivégeztetnek.

26. Akkor mondd nekik, hogy alázatosan arra kértél engem, hogy ne vitesselek vissza Jonatán házába, s ne kelljen ott meghalnod.”

27. Valóban el is jöttek Jeremiáshoz a vezetők, és faggatták, hogy miről beszéltek a királlyal. Jeremiás pedig úgy válaszolt nekik, ahogy a király parancsolta. Erre abbahagyták a kihallgatást, mert Jeremiás és a király beszélgetésének nem volt tanúja.

28. Így Jeremiás ott maradt a palotaőrség udvarában mindaddig, amíg a várost az ellenség elfoglalta.