Jeremiás 50 EFO

1. Ezt az üzenetet az Örökkévaló jelentette ki Jeremiás prófétán keresztül Babilóniáról, a káldeusok országáról:

2. „Hirdessétek a nemzetek között, mondjátok el mindenkinek, adjatok jelt a zászlóval, el ne titkoljátok! Hirdessétek: Elesett Babilon városa! Megszégyenült Bél, Marduk hatalma megtört, utálatos bálványaik megszégyenültek, szobraikat összetörték!

3. Mert észak felől nagy sereg támad rá Babilonra, és az egész országot elpusztítja. Olyannyira, hogy annak minden lakosa rémülten menekül. Sem ember, sem állat nem lakik többé azon a földön.”

4. „Abban az időben, azokban a napokban — mondja az Örökkévaló —, Izráel és Júda népe együtt fordul az Örökkévalóhoz: együtt mennek, sírva keresik Istenüket, az Örökkévalót.

5. Keresik a Sionba vezető utat, elszánják magukat, nekiindulnak, így biztatják egymást: »Gyertek, kössük magunkat az Örökkévalóhoz, kössünk vele örök szövetséget, amely sohasem merül feledésbe!«”

6. „Népem olyanná lett, mint a szétszéledt, kóborló juhnyáj! Saját pásztoraik vezették tévútra, a hegyekre csábították és félrevezették őket. Egyik hegyről a másik halomra terelték juhaimat, s pihenő tanyájukat elfeledtették velük.

7. Aki csak rájuk talált, pusztította és felfalta juhaimat, s azt mondta: »Mi nem vétettünk semmit! Ők vétkeztek az Örökkévaló ellen, aki számukra az igazságosság otthona, és őseiknek reménye volt.«”

8. „Fussatok el Babilóniából, jöjjetek ki a káldeusok földjéről! Legyetek ti az elsők, akik kijönnek, mint bakok a juhnyáj előtt!

9. Mert nézzétek csak, északról erős nemzetek seregét indítom meg, elhozom őket Babilónia ellen! Hadaik felsorakoznak, megtámadják, elfoglalják a káldeusok földjét. Harcosaik gyakorlott íjászok, halálos nyilaik sohasem tévesztenek célt.

10. Káldeát kirabolják, kedvükre kifosztják, töméntelen zsákmányt szereznek” — mondja az Örökkévaló.

11. „Babilónia népe, most örültök és ujjongtok, hogy örökségem elpusztítottátok! Ugrándozzatok, mint borjak a szérűn, nyerítsetek, mint a lovak!

12. De megszégyenül még földetek, szülőanyátokat megalázzák: utolsó lesz a nemzetek között, kietlen pusztaság, kopár sivatag marad a helyén.

13. Az Örökkévaló haragja miatt lakatlan romhalmaz lesz belőle, s aki csak arra jár, elborzad pusztulásán, és fejét csóválva rémüldözik.”

14. „Íjászok, sorakozzatok föl Babilon ellen, vegyétek körül, lőjétek, ne sajnáljátok a nyilat, mert az Örökkévaló ellen vétkezett!

15. Harsanjon körülötte diadalkiáltás, mert bástyái leomlottak, falai ledőltek, Babilon megadta magát. Az Örökkévaló áll most bosszút Babilonon! Igen, fizessetek meg neki, s bánjatok vele úgy, ahogy ő bánt a többiekkel!

16. Irtsátok ki földjéről mind a magvetőt, mind az aratót! Az ellenség fegyvere elől Babilon szolgái mind fussanak népükhöz, meneküljenek a saját földjükre!”

17. „Jaj, szétszéledt nyájam, Izráel! Oroszlánok kergették szét: először Asszíria királya szaggatta meg, végül Nebukadneccar, Babilónia királya törte össze csontjait.

18. Ezért megbüntetem Babilónia királyát és országát — én mondom ezt, az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene —, ahogy Asszíriával is tettem!

19. Nyájamat, Izráelt pedig visszaviszem a legelőjére, hogy ismét a Kármelen és Básánban legeljen, Gileádban és Efraim dombjain lakjon jól.

20. Abban az időben, azokban a napokban — mondja az Örökkévaló —, kereshetik Izráel bűneit, de nem találják sehol, kereshetik Júda vétkeit, de nincsenek, mert megbocsátok a maradéknak, akiket meghagyok.”

21. „Induljatok Babilon ellen, támadjatok Merátaim földjére, harcoljatok Pekód lakói ellen! Öldököljétek őket, pusztítsátok el teljesen, úgy, ahogy rendeltem! — az Örökkévaló parancsolja ezt. —

22. Harci zaj hallatszik az egész földön, s mindenütt nagy pusztítás!

23. Hogy összetört az egész föld pörölye! Babilon pusztulásán elrémülnek a nemzetek.

24. Csapdát állítottam neked, Babilon, bele is estél, mire észrevetted! Megfogtalak, nem menekülhetsz, mert az Örökkévaló ellen próbáltál küzdeni!

25. Kinyitotta fegyvertárát az Örökkévaló, elővette haragjának fegyvereit, mert dolga van az Örökkévalónak, a Seregek Istenének a káldeusok országában.”

26. „Jöjjetek mindenfelől, támadjatok Babilonra! Törjétek föl gabonaraktárait, halmozzátok halomra a zsákmányt, pusztítsátok el egészen, míg semmi sem marad belőle!

27. Öldössétek le ifjú harcosait, mint vágóhídon a fiatal bikákat! Jaj nekik, mert eljött a nap, büntetésük napja elérkezett!”

28. Halljátok? Akik Babilóniából kimenekültek, hirdetik Sionban, hogy Istenünk, az Örökkévaló bosszút állt a káldeusokon, bosszút állt Temploma lerombolásáért!

29. „Hívjátok össze mind az íjászokat! Gyűjtsétek össze Babilon ellen őket! Vegyétek körül a várost, senki se menekülhessen! Álljatok bosszút Babilonon, minden gonosz tettéért, s bánjatok vele úgy, ahogy ő bánt a többiekkel! Büntessétek meg, mert az Örökkévaló ellen lázadt, arcátlan büszkeséggel viselkedett Izráel Szentjével szemben!

30. Ezért fiataljait az utcákon ölik meg, harcosait mind levágják azon a napon” — mondja az Örökkévaló.

31. „Lásd meg, Babilon, te kevély, ellened fordulok — mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura —, mert eljött a nap, megbüntetésed ideje elérkezett!

32. Elbukik a kevély, és elterül, senki nem állítja talpra többé. Én pedig tüzet gyújtok városaiban, amely eléget mindent benne és körülötte.”

33. Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Izráel és Júda népét egyaránt elnyomták ellenségeik, szolgaságba kényszerítették, s nem akarják őket szabadon engedni.

34. De Izráel és Júda Megváltója erős, Örökkévaló, a Seregek Ura a neve! Felkarolja népét, megvédi őket, békességet szerez a föld lakóinak, de veszedelmet hoz Babilonra.”

35. Ezt mondja az Örökkévaló: „Halál a káldeusokra, Babilon lakóira, fejedelmeire és bölcseire.

36. Halál a hazug jósokra, — hogy derüljön ki, milyen bolondok! Halál harcosaira, hogy megrémüljenek,

37. halál harci szekereire, lovasaira, sokfelől összegyűlt harcosaira — legyenek olyanok, mint az asszonyok —, pusztulás kincstáraira, hogy kirabolják,

38. aszály vizeire, hogy folyói kiszáradjanak, — mert szörnyűséges bálványok országa ez, és miattuk lakói mind bolondok!

39. Babilon úgy elpusztul, hogy soha többé nem lakik benne senki. Nemzedékről nemzedékre lakatlan marad. Csak sakálok, struccok és egyéb sivatagi vadállatok tanyáznak romjain.

40. Mert ahogy Isten elpusztította Sodomát, Gomorát és szomszédait — mondja az Örökkévaló —, úgy jár Babilon is: tökéletesen elpusztul. Senki sem lakik benne többé, még vándorok sem vernek sátrat a helyén.”

41. „Nézzétek! Idegen nemzet jön észak felől, nagy királyok nagy serege indul messzi földről!

42. Kezükben íj és lándzsa, kegyetlen szívük nem könyörül, hangjuk, mint a tenger zúgása, hatalmas lovas sereg! Mind harcra készülnek, ellened, Babilon!

43. Hallja hírét a közelgő seregnek Babilon királya: lehanyatlik karja, és megdermed, megragadja szívét a rettegés, mint szülési fájdalmak a vajúdó asszonyt.”

44. „Ahogy az oroszlán feljön a Jordán menti sűrű bozótosból a dúsan zöldellő legelőre, és szétkergeti a nyájat, úgy török rá én is Babilon népére, s hirtelen elűzöm őket földjükről. Azután választottamat helyezem föléjük, hogy uralkodjon rajtuk. Kicsoda hasonlítható hozzám? Ki vonhat engem felelősségre? Melyik uralkodó állhat ellen nekem?

45. Tudjátok meg, mit tervezett az Örökkévaló Babilon ellen, mit határozott a káldeusok földje felől: Ellenségeik elhurcolják őket, még a kicsiny bárányokat is, legelőik pedig pusztán maradnak.

46. Babilon bukásától még a föld is megremeg, jajkiáltásuk hangzik a nemzetek között.”