Jeremiás 6 EFO
1. Benjámin népe, menekülj el Jeruzsálemből! Fújjátok meg a sófárt Tékóában, adjatok vészjelzést Bét-Keremben! Mert nagy veszedelem közeleg észak felől, nagy pusztítás.
2. „Jeruzsálem, bár gyönyörű, virágos legelő vagy, mégis elpusztítalak!
3. Pásztorok jönnek ellened nyájaikkal, sátrat vernek, körülvesznek, gyönyörű legelődet felosztják, és nyájaikat legeltetik a maguk részén.”
4. „Készüljetek föl Jeruzsálem ostromára! Rajta, támadjuk meg a várost délben! Már későre jár az idő, megnyúltak az árnyékok.
5. Rajta, támadjuk meg éjjel! Romboljuk le falait és palotáit!”
6. Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Vágjátok ki a fákat, építsetek töltést Jeruzsálem falainál! Büntetésre ítélt város ez, mert tele van elnyomással!
7. Ahogy a kút hidegen tartja vizét, úgy tartja magában a gonoszságát Jeruzsálem is. Folyton erőszakról és romlásról hallok híreket, betegséget és sebeket látok mindenütt!
8. Jeruzsálem, térj eszedre, különben lelkem elfordul tőled, és lakatlan romhalmazzá teszlek!”
9. Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Teljesen lecsupaszítják Izráel maradékát, ahogy a szőlőt leszüretelik! Szedd le az utolsó szemig, ahogy a szüretelők leszednek minden szemet!”
10. De kihez szóljak? Kit figyelmeztessek? Ugyan ki hallgat rám? Izráel nem hallgat a figyelmeztetésre, olyan mintha süket lenne. Megutálták az Örökkévaló szavát, hallani sem akarják.
11. Ezért betölt engem az Örökkévaló haragja, elfáradtam, hogy feltartóztassam! „Ne is tartsd vissza tovább, hanem öntsd ki rájuk haragom — mondta az Örökkévaló —, még az utcán játszadozó gyerekekre is, meg a fiatalok társaságára, mindenkire! Bizony, fogságba kerül férj és feleség, idős és fiatal egyaránt!
12. Házaikban más lakik, szántóföldjük és feleségük is másé lesz, mivel kezemet e föld lakosai ellen fordítom — mondja az Örökkévaló. —
13. Hiszen kicsinytől nagyig mind pénzsóvár, még a próféták és papok is megvesztegetésre várnak,
14. hamis biztonságba ringatják népemet, súlyos sebeit könnyelműen gyógyítgatják: »Békesség, békesség!« — mondogatják nekik, pedig nincs békesség.
15. Szégyenkezniük kellene gyalázatos tetteik miatt, de eszük ágában sincs! Már pirulni sem tudnak, emiatt ők is elpusztulnak a többiek között, mikor népemet megbüntetem. Bizony, elesnek, elhullanak mind!” — mondja az Örökkévaló.
16. Ezt mondja az Örökkévaló: „Menjetek ki az utak találkozásához, kérdezősködjetek a régi ösvények után! Keressétek, melyik a jó út, és azon járjatok, hogy nyugalmat találjatok lelketeknek. De azt feleltétek: »Nem megyünk!«
17. Őrszemeket is állítottam fölétek, figyelmeztettelek: Figyeljetek a sófár hangjára! De azt feleltétek: »Nem figyelünk!«
18. Ezért hát hallják meg a nemzetek, tudják meg a népek mindannyian, mit fogok tenni ezzel a néppel!
19. Tudja meg az egész föld, hogy csapásokkal sújtom e népet, saját tetteik súlyos következményeivel, mert nem hallgattak a szavamra, és tanításomat elutasították!”
20. „Minek hoztok nekem tömjént Sebából, és jó illatú nádat messzi földről? Nem fogadok el égőáldozatot tőletek, s nem kedvelem véresáldozataitokat sem.”
21. Ezért azt mondja az Örökkévaló: „Nézzétek! Akadályokat helyezek e nép elé, amelyben megbotlanak, apa és fia, szomszéd és barátja — mindannyian elvesznek!”
22. Azt mondja az Örökkévaló: „Nézzétek! Idegen nemzet jön észak felől, messzi földről nagy hadsereg indul útnak!
23. Kezükben íj és lándzsa, szívük kegyetlen, könyörtelen, hangjuk, mint a tenger zúgása, hatalmas lovas sereg! Mind harcra készülnek — ellened, Jeruzsálem!”
24. Halljuk hírét a közelgő seregnek, kezünk lehanyatlik és megdermed, megragadja szívünket a rettegés, mint szülési fájdalmak a vajúdó asszonyt.
25. Ki ne menjetek a mezőre, az utakon se járjatok, mert ellenség kardja vár, és rémület mindenfelől!
26. Népem leánya, ölts gyászruhát, fetrengj a földön, a hamuban, mintha egyszülött fiadat siratnád keservesen, mert ránk tör a pusztító hamar!
27. „Jeremiás, olyanná tettelek, mint az ötvös, aki fémet olvaszt és tisztít! Vizsgáld meg népemet, és mérlegeld életmódjukat!”
28. Mindnyájan megátalkodott lázadók, rágalmakat terjesztenek, romlottak és hitványak. Ha ezüstöt keresel, vagy aranyat, olyanok ők, mint a vas, meg a bronz!
29. Hiába szítja a tüzet a fújtató, hiába olvasztja a tűz az ércet, salakjától nem tudja elválasztani. Gonoszok, meg nem tisztíthatók!
30. „Értéktelen salak, nem ezüst” — így nevezik ezt a népet, mert az Örökkévaló félredobta őket!