Jeremiás 7 EFO

1. Az Örökkévaló szava érkezett Jeremiáshoz:

2. „Jeremiás, menj, állj meg az Örökkévaló házának kapujában, és hirdesd ki ezt az üzenetet! Ezt mondd: Halld meg az Örökkévaló szavát, Júda egész népe! Figyeljetek mindannyian, akik bementek ezeken a kapukon az Örökkévalót imádni!

3. Az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene üzeni nektek: Javítsátok meg egész gondolkozásotokat, életmódotokat, és jobbítsátok meg tetteiteket! Akkor továbbra is veletek együtt lakom e helyen.

4. Ne csapjátok be magatokat azzal, hogy »Ez az Örökkévaló Temploma! Az Örökkévaló Temploma, az Örökkévaló Temploma…«.

5. Mert csak ha valóban megjavítjátok egész gondolkozásotokat, életmódotokat és tetteiteket: ha igazságosan bántok egymással,

6. ha nem nyomjátok el a jövevényeket, árvákat és özvegyeket, ha nem öltök meg senkit ártatlanul, ha nem imádtok más isteneket, akik pusztulásotokat okozzák,

7. csak akkor fogok veletek együtt lakni ezen a földön, amelyet réges-régen örök időkre őseiteknek adtam.

8. Nézzétek! Hamis beszédekkel hitegetitek magatokat, amelyek nem használnak semmit!

9. Loptok, gyilkoltok, házasságtörést követtek el, hamisan esküsztök, Baálnak áldoztok, és más isteneket imádtok, akiket azelőtt nem is ismertetek!

10. S ezek után még idejöttök, és megálltok előttem ebben a házban, amely nevemet viseli, és azt mondjátok: »Biztonságban vagyunk!« — s annyira biztonságban érzitek magatokat, hogy mikor elmentek, folytatjátok utálatos bűneiteket, amelyeket gyűlölök!

11. Hát rablók barlangjának nézitek ezt a házat, amely nevemet viseli?! Akkor majd én is annak tekintem!

12. Menjetek csak el Silóba, szent helyemre, ahol először szereztem lakóhelyet nevemnek! Nézzétek meg, mit tettem azzal — népem, Izráel gonoszsága miatt!

13 . Most hát, mivel mindezeket a bűnöket elkövettétek — mondja az Örökkévaló —, ezért én is úgy fogok bánni ezzel a házzal, mint ahogy Silóval bántam! Pedig ez a ház, amelyet nektek és őseiteknek adtam, s amelyben annyira bíztok, valóban az én nevemet viseli! De mivel újra meg újra hiába figyelmeztettelek titeket, nem hallgattatok rám, és mikor hívtalak benneteket, nem válaszoltatok — ezért Siló sorsára jut ez a ház is.

15. Bizony elhajítalak benneteket messzire a szemem elől — mint ahogy testvéreitekkel, Efraim nemzetségével is bántam.”

16. „Te pedig, Jeremiás, ne imádkozz ezért a népért, ne könyörögj, se ne járj közben értük, mert nem hallgatlak meg!

17. Nem látod, mit művelnek Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin?!

18. A gyerekek fát gyűjtögetnek, az apák tüzet raknak, az asszonyok tésztát gyúrnak, hogy kalácsot készítsenek az Ég Királynőjének, és italáldozatot mutassanak be más isteneknek — hogy felbosszantsanak engem!

19. De vajon nekem okoznak ezzel bajt, nem inkább saját maguknak ártanak vele? — kérdezi az Örökkévaló. — Bizony, magukra hoznak szégyent!”

20. Emiatt ezt mondja az Örökkévaló: „Izzó haragomat zúdítom erre a helyre, emberekre és állatokra, a mező fáira és a föld termésére egyaránt. Mind megégetem őket, s haragom tüzét el nem olthatja senki!”

21. Ezt mondja nektek az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Hiába hoztok nekem égő- és véresáldozatokat, inkább egyétek meg ti az összes áldozati húst! Igen, még az égőáldozatokét is, amelyeket pedig teljesen el kellene égetni az oltáron!

22. Hiszen nem kívántam én őseitektől sem, hogy áldozzanak nekem égő- és véresáldozatokat, amikor kihoztam őket Egyiptomból.

23. Hanem ezt parancsoltam nekik: Hallgassatok szavamra, és engedelmeskedjetek nekem! Akkor Istenetek leszek, ti pedig népemmé lesztek. Éljetek úgy, ahogyan mondtam nektek, hogy jól menjen a sorotok.

24. Ők azonban nem hallgattak rám, és nem engedelmeskedtek, hanem makacsul gonosz szívük elképzeléseit követték, és hátat fordítottak nekem.

25. Attól kezdve, hogy őseitek kijöttek Egyiptomból, mind a mai napig újra meg újra küldtem hozzátok szolgáimat, a prófétákat.

26. Őseitek azonban soha nem hallgattak rám, és nem engedelmeskedtek, hanem megmakacsolták magukat, és minden nemzedék gonoszabbul viselkedett, mint az előző.

27. Mondd el hát mindezeket nekik, Jeremiás, de nem fognak rád hallgatni. Ha kiáltasz is nekik, nem válaszolnak.

28. Akkor mondd nekik ezt: Olyan nemzet ez, amely nem akar Istenének, az Örökkévalónak a szavára hallgatni, és a figyelmeztetést sem fogadja el. Kiveszett közülük a hűség, kihalt az igazság, már szájukra sem veszik többé.”

29. „Nyírd le a hajad, és szórd szét! Énekelj siratóéneket a kopasz hegytetőkön, mert az Örökkévaló elfordult ettől a nemzedéktől! Elhagyta őket, mivel megharagudott rájuk!

30. Mert Júda népe gonoszságot művelt a szemem láttára. Utálatos bálványaikat felállították házamban, hogy tisztátalanná tegyék e házat, amely nevemet viseli — mondja az Örökkévaló. —

31. Felépítették Tófet oltárait a Ben-Hinnóm völgyében, s ott megégették fiaikat és leányaikat a tűzben, bár ezt egyáltalán nem parancsoltam nekik, sőt, még eszembe sem jutott ilyesmi.

32. Ezért eljön a nap — mondja az Örökkévaló —, amikor azt a helyet nem fogják többé Tófetnek, sem Ben-Hinnóm völgyének nevezni, hanem az Öldöklés völgyének fogják hívni. Bizony, tömegsírnak fogják használni azt a völgyet, amíg meg nem telik.

33. E nép halottai pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak szolgálnak majd eledelül — és nem lesz senki, aki a vadakat elűzze azokról.

34. Véget vetek Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin minden ünneplésnek és örvendezésnek, s még a vőlegény és a menyasszony örömének is, mert puszta romhalmazzá lesz az egész ország!”