Jób 18 EFO

1. Ezután a súahi Bildád kezdett beszélni:

2. „Jób, mikor hagyod már abba az efféle beszédet? Gondolkozz végre világosan, azután beszéljünk!

3. Miért tartasz bennünket oly ostobának, mint az ökröket? Mind bolondok vagyunk a szemedben?

4. Haragoddal csak saját lelked szaggatod! Ha elpusztítod is magad, azért az élet nem fog megállni, s a sziklák sem omlanak le!

5. Bizony, a bűnösök világossága elsötétül, tűzhelyén a láng kialszik.

6. Otthonában a fény nem világít többé, ágya mellett a mécses kihuny.

7. Erőteljes léptei megrövidülnek, saját tervei miatt bukik el.

8. Lábai hálóba gabalyodnak, és csapdába esik.

9. Sarkát a csapda megragadja, lába hurokba szorul.

10. Ösvényén elrejtett csapda várja, lába előtt háló feszül.

11. Mindenfelől rettegés veszi körül, sarkában a rémület lohol.

12. Erejét éhség emészti fel, veszedelem várja, amikor elbukik.

13. Betegség emészti bőrét, a halál kezdete sorvasztja húsát.

14. Biztonságos otthonából kiszakítják, fogolyként hajtják a Félelem Királya elé.

15. Idegenek költöznek be otthonába, kunyhójára kénkő hullik.

16. Mint a fának aszályban, kiszárad gyökere, koronája pedig elfonnyad.

17. Még emléke is kivész a földről, nem beszélnek róla az utcákon többé.

18. Elűzik a fényről, sötétbe taszítják, kizárják a világból örökre.

19. Népe között nem marad utána sem fia, sem unokája, lakóhelyén nem marad senkije.

20. Elszörnyednek sorsán a nyugaton lakók, s elnémulnak az iszonyattól a keletiek.

21. Bizony, így jár annak otthona, aki istentelen, ez történik azzal, aki tudni sem akar Istenről!”