Jób 32 HUNB

1. Ez a három férfi nem válaszolt többé Jóbnak, mivel ő igaznak tartotta magát.

2. Akkor haragra gerjedt a Búzból, Rám nemzetségéből való Elíhú, Barakél fia. Megharagudott Jóbra, amiért igaznak tartotta magát Istennel szemben.

3. De három barátja ellen is haragra gerjedt, mert nem találták meg a kellő választ, pedig bűnösnek tartották Jóbot.

4. Elíhú azonban várt a Jóbhoz szóló beszédével, mert azok idősebbek voltak nála.

5. De amikor látta Elíhú, hogy nincs több válasza a három férfinak, akkor haragra gerjedt.

6. Megszólalt a Búzból való Elíhú, Barakél fia, és ezt mondta: Én még fiatal vagyok, ti pedig öregek. Ezért hátrahúzódtam, és féltem elmondani nektek, amit tudok.

7. Azt gondoltam: beszéljenek a korosabbak, adják tudtul a bölcsességet az idősebbek.

8. De csak a lélek az a halandóban, a Mindenható lehelete, ami értelmessé teszi.

9. Nem az idősek a bölcsek, és nem a vének értenek az ítélethez.

10. Ezért azt mondom, hallgass rám, hadd mondjam el én is, amit tudok.

11. Én kivártam, amíg beszéltetek, figyeltem, amíg okoskodtatok, míg a szavakat kerestétek.

12. Nagyon ügyeltem rátok, de senki sem tudta Jóbot megcáfolni, egyikőtök sem felelt meg mondásaira.

13. Ne mondjátok: olyan bölcsességre bukkantunk, melyet csak Isten győzhet le, nem ember.

14. Nem hozzám intézte szavait, ezért nem a ti mondásaitokkal felelek neki.

15. Megijedtek, nem válaszoltak többé. Cserbenhagyták őket a szavak.

16. Vártam, de ők nem beszéltek. Megálltak, és nem szóltak többet.

17. Hadd mondjam el én is a magamét, hadd mondjam el én is, amit tudok!

18. Mert tele vagyok szavakkal, szorongat engem belül a lélek.

19. Olyan már a bensőm, mint amikor a bornak nincs nyílása, széthasad, mint újbortól a tömlők.

20. Beszélek tehát, hogy levegőhöz jussak. Megnyitom számat, és válaszolok.

21. Nem leszek személyválogató senkivel szemben. Nem hízelgek senkinek sem.

22. Nem is értek a hízelgéshez. Hamarosan el is ragadna engem alkotóm.