Jób 34 EFO

1. Majd Elihú így folytatta:

2. „Hallgassatok rám, bölcsek, figyeljetek, ti értelmesek!

3. Mert a fülnek kell megvizsgálnia, amit hall, ahogy az ételt a nyelv ízleli.

4. Vizsgáljuk hát meg együtt, mi a helyes, döntsük el együtt, mi az igazság!

5. Mert Jób azt mondta: »Ártatlan vagyok, Isten mégis megfosztott igazságomtól!

6. Noha ártatlan vagyok, mégis hazugnak ítéltek engem! Nem vétkeztem, mégis megsebeztek, gyógyíthatatlanul.«

7. Jób, ki lenne hozzád hasonló, ki merne ilyen gyalázatos dolgokat mondani?!

8. Hiszen azon az úton jársz, mint a gonosztevők! Úgy beszélsz, mint az istentelen bűnösök!

9. Azt mondod: »Nincs semmi értelme, ha Isten kedvét keresem, ha benne gyönyörködöm!«

10. Most hát figyeljetek rám, ti bölcsek! Istentől távol áll minden gonoszság, a Mindenható soha nem igazságtalan!

11. Sőt, mindenkinek a saját tettei szerint fizet meg, mindenkit aszerint jutalmaz, ahogy megérdemli.

12. Bizony, Isten soha nem követ el gonoszságot, a Mindenható nem ferdíti el az igazságot!

13. Ki bízta őrá a Földet? Ki tette felelőssé az egész világért?

14. Ha Isten csak magával törődne, és szellemét újra magához vonná vissza, ha teremtményeitől leheletét visszavenné,

15. bizony, minden élő azonnal kimúlna, bizony, mind porrá omlanánk megint.

16. Ha értelmesek vagytok, halljátok meg ezt, figyeljetek szavaimra!

17. Hogyan kormányozhatna, aki gyűlöli az igazságot? Hogyan vádolhatod őt, az Igazságost és Hatalmast?!

18. Hiszen Isten az, aki így szól a királyhoz: »Te semmirekellő!« Azt mondja a fejedelemnek: »Bűnös vagy és gonosz!«

19. De nem elfogult a fejedelmek iránt, egyaránt szeret gazdagot és szegényt, hiszen ő alkotta mindkettőt.

20. Meghal a gazdag is, a szegény is, az éjszaka közepén hirtelen megrendülnek és eltűnnek. Meghalnak a hatalmasok is, pedig egy ujjal sem ér hozzájuk senki.

21. Bizony, szemmel tartja Isten az ember útjait, jól látja minden lépését.

22. Nincs olyan sűrű sötétség, ahol elrejtőzhetne a gonosz! Előle még a halál árnyéka sem takar el.

23. Nincs szüksége rá, hogy hosszasan vizsgálja, s trónja elé idézze az embert ítéletre.

24. Nem kérdezi őket, nem nyomoz, egyszer csak hirtelen összetöri a hatalmasokat, és másokat állít a helyükre,

25. mert szemmel tartja, s nem felejti tetteiket. Egyetlen éjszaka felforgatja hatalmukat, szétmorzsolja erejüket, végük van.

26. Gonosz tetteik miatt lesújt rájuk, mindenki szeme láttára megbünteti őket,

27. mert elfordultak Istentől, s nem törődtek vele.

28. Mert a gonoszok miatt száll az égre a nyomorultak panasza, de a szegények kiáltását Isten meghallgatja.

29. Ha Isten hallgat, és nem felel, még akkor sem vádolhatja őt senki! Ha eltakarja arcát, és visszatartja áldásait egy néptől vagy egyetlen embertől, kicsoda láthatja meg őt, ki járulhat elébe?

30. Isten elveszi az istentelen uralkodó hatalmát, nem engedi, hogy népét romlásba vigye.

31. De mondtad-e Istennek: »Bűnös vagyok, és büntetésem elszenvedem, de nem vétkezem többé!

32. Istenem, taníts meg arra, amit át nem láthatok! Ha vétkeztem is, többé nem teszem«?

33. Jób, szeretnéd, hogy Isten megfizessen neked? Akkor miért utasítod el ítéletét? Most rajtad a sor, válassz! Nem dönthet más helyetted. Mit felelsz erre, mondd?

34. Az okos emberek azt mondják majd, s minden bölcs egyetért ebben:

35. »Jób értelmetlenül beszél, szavaiból minden bölcsesség hiányzik!«

36. Ó, bárcsak megvizsgálnák Jóbot, hiszen úgy válaszol, mint a gonoszok,

37. bűneit szaporítja szavaival, lázadása egyre növekszik, s beszédével folyton csak Isten ellen hadakozik.”