Jób 36 EFO

1. Azután Elihú így folytatta:

2. „Jób, légy türelemmel, hallgass meg, mert Istenről van még mondanivalóm!

3. Messziről származik tudásom, s megmutatom, hogy Teremtőm igazságos!

4. Látod, szavaim mind igazak! Tökéletes tudású ember áll előtted!

5. Tudd meg, hogy Isten hatalmas, erős szívű és bölcs, de az embert mégsem veti meg.

6. Nem hagyja a gonoszokat sokáig élni, igazságot szolgáltat az elnyomottnak.

7. Nem fordul el az igazaktól, hanem királyok mellé ülteti őket a trónra, felemeli őket örökre.

8. Ha pedig Isten láncra verve megbüntet valakit, ha fogva tartja a fájdalom köteleivel,

9. akkor is tudtára adja, miben vétkezett, megmutatja neki büszkesége bűnét,

10. megnyitja fülét, hogy fenyítését megértse, és parancsolja, hogy a gonosztól forduljon el.

11. Ha hallgat rá a bűnös, és enged szavának, akkor további éveit békében és jólétben töltheti, akkor esztendeit örömmel éli le.

12. Ha pedig nem enged szavának, halálos fegyver szúrja keresztül, s elpusztul ostobasága miatt.

13. Az istentelenek Istenre haragszanak, mikor ő megkötözi és fenyíti őket, ahelyett, hogy hozzá fordulnának.

14. Meghalnak fiatalon, mint a prostituáltak.

15. Bizony, Isten a szenvedés által ment meg a veszélytől, szenvedés által nyitja meg fülét a szenvedőnek!

16. Jób, téged is kiszabadítana Isten a szenvedés torkából, tágas mezőre vezetne, ahol bőség és gazdagság vár!

17. De most tele vagy hamis gondolatokkal, és jogosan ér utol az ítélet.

18. Ne engedd, hogy az indulat elragadjon, ne utasítsd el Isten fenyítését, ne riasszon meg a hatalmas váltságdíj!

19. Vajon segélykiáltásod megment-e a bajból? Segít-e valamit rajtad erőfeszítésed?

20. Ne kívánd, hogy eljöjjön az éjszaka, amikor a népeket kipusztítják a helyükről!

21. Vigyázz, ne pártolj a gonoszsághoz, még ha vonzóbbnak tűnik is, mint a nyomorúság!

22. Nézd, Isten milyen erős és hatalmas! Nincs tanító, hozzá hasonló!

23. Senki sem parancsolhat neki, senki sem mondhatja: »Ezt rosszul tetted!«

24. Gondod legyen rá, hogy dicsérd őt minden tettéért, hiszen ezekről énekelnek az emberek!

25. Amit Isten tett, azt mindenki látta, még messzi földeken is látták tetteit.

26. Isten valóban fenséges, hatalmas, csak mi nem ismerjük hatalmát, sem éveinek számát nem tudhatjuk soha.

27. Isten az, aki felemeli a vízcseppeket a földről, köddé és felhővé változtatja,

28. hogy az ég esőt hullasson, sűrű záport az emberekre.

29. Ki tudja, merre szállnak a fellegek? Ki érti a mennydörgés szavát?

30. Nézd, Isten küldi szét a villámokat is, ő takarja be a tenger mélyét.

31. Ezekkel kormányozza a népeket, így ad nekik bőséges termést és kenyeret.

32. Markába fogja a villámokat, lesújt velük, ahová akar.

33. A mennydörgés jelzi a vihar közeledtét, még a legelő állatok is megértik ezt.”