Jób 37 EFO
1. „A villámok és a mennydörgés miatt remeg a szívem, majd kiugrik helyéről.
2. Hallgassátok csak, Isten hangja szól, figyeljetek ajkának mennydörgő szavára!
3. Ragyogó villámai megvilágítják az égboltot, fényük ellátszik a föld egyik szélétől a másikig.
4. Utána szavának mennydörgése robajlik, fenséges hangja dübörög. Nem tartja vissza, kiereszti hangját, mikor villámait kiküldi.
5. Isten hangja csodásan mennydörög, nagy dolgokat visz végbe, melyeket nem érthetünk.
6. Parancsolja a hónak, hogy hulljon a földre, és az esőnek, hogy zuhogjon bőségesen.
7. Megmutatja az embereknek, hogy mire képes, mikor bezárja őket házaikba.
8. Az állatok is behúzódnak rejtekhelyükre, elbújnak a zord idő elől.
9. Dél felől forgószél tör elő, északról metsző hideg szél süvít.
10. Isten leheletétől megfagynak a vizek, a tavak felszíne jégtükörré dermed.
11. Majd vastag felhőkben küld párát és enyhülést, viharfelhőkből villámokat szór szerteszét.
12. Mindezek Isten parancsa szerint forognak körbe, elvégzik akaratát a lakott földön mindenütt.
13. Általuk fenyíti meg a népeket, vagy áldja meg a nemzeteket, akarata szerint.
14. Hallgass meg, Jób, maradj csendben, és gondold meg Isten csodáit!
15. Tudod-e hogyan irányítja a fellegeket? Hogyan gyújtja meg bennük villámai tüzét?
16. Tudod-e, hogyan lebegnek a felhők ég és föld között? Érted-e ezeket, és Isten tökéletes tudásának többi csodáit?
17. Miért lesz forró a ruhád, mikor délről hőhullám jön, és megáll a levegő?
18. Segíthetsz-e Istennek kiterjeszteni az eget, hogy szilárd legyen, mint a fémtükör?
19. Jób, taníts bennünket, mit mondhatunk mi Istennek! Bizony, nem tudjuk, mit feleljünk neki, mert sötétség rejti őt előlünk!
20. Nem merném megszólítani, mert talán elpusztítana.
21. Ugyanígy a Napba sem merek nézni, mikor az égen fényesen ragyog, mikor a szél elfújja a fellegeket.
22. Hogyan nézhetném vakító dicsőségét, amely észak felől ragyog, mint az arany! Bizony, Isten félelmetes ragyogásba öltözött!
23. Hogyan közeledhetnénk a Mindenhatóhoz, hogyan is érthetnénk meg őt? Hiszen ereje mérhetetlen, igazságos volta makulátlan, és senki jogait nem nyomja el.
24. Ezért tisztelik és félik Istent az emberek! Ő pedig rá sem néz arra, aki büszke, és bölcsnek tartja magát.”