Jób 39 HUNB

1. Tudod-e, mikor ellik a kőszáli zerge, megfigyelted-e, mikor borjazik a szarvas?

2. Megszámoltad-e, hány hónapig vemhesek, tudod-e, mikor ellenek?

3. Lefekszenek, megellik borjaikat, és megszabadulnak fájdalmuktól.

4. Borjaik megerősödnek, felnőnek a legelőn, elszélednek, és nem térnek hozzájuk vissza.

5. Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el a zebra kötelét?

6. A pusztát rendeltem otthonává, lakóhelyévé a szikes földet.

7. Kineveti a városi sokadalmat, nem hallja a hajcsár kiáltozását.

8. A hegyeken keres legelőt, fölkutat mindenféle zöld növényt.

9. Hajlandó-e szolgálni neked a bivaly? Ott hál-e jászolodnál?

10. Barázdába tudod-e fogni kötéllel a bivalyt, boronálja-e utánad a göröngyöket?

11. Bízhatsz-e benne, mivel nagy az ereje? Rábízhatod-e a munkádat?

12. Elhiszed-e róla, hogy behordja gabonádat, és szérűdre betakarítja?

13. A struccmadár vígan verdes szárnyával, nem gólyaszárny és toll az!

14. A földön hagyja tojásait, és a porban költeti ki.

15. Elfelejti, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja.

16. Fiaihoz oly mostoha, mintha nem is az övéi volnának. Nem retteg attól, hogy kárba vész fáradsága.

17. Mert Isten megtagadta tőle a bölcsességet, nem részesítette értelemben.

18. De ha nekirugaszkodik, nevet a lovon és annak lovasán.

19. Te adsz-e erőt a lónak, te ruházod-e fel a nyakát sörénnyel?

20. Te ugráltatod-e, mint egy szöcskét? Büszke horkantása félelmetes.

21. Kapálja a csatateret, örvend erejének, és nekirohan a fegyvernek.

22. Neveti a rettegést, nem remeg, nem fordul vissza a kard elől.

23. Csörög rajta a tegez, csillog a lándzsa és a kopja.

24. Dübörögve, reszketve dobog a földön, nem marad veszteg, ha zeng a kürt szava.

25. Nyerít, valahányszor megszólal a kürt, már messziről megérzi a harcot, a vezérek dörgő hangját és a harci zajt.

26. A te értelmed műve az, hogy szárnyra kel az ölyv, és kiterjeszti szárnyait dél felé?

27. A te parancsodra száll-e magasan a sas, és rakja magasban a fészkét?

28. Kősziklán lakik, ott tanyázik, a sziklafokon és a bérctetőn.

29. Onnan kémlel ennivaló után, messzire ellátnak szemei.

30. Fiókái vért szívnak, és ahol sebesültek vannak, ott terem.