János 1 HUNB

1. Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.

2. Ő kezdetben az Istennél volt.

3. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.

4. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.

5. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.

6. Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János.

7. Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa.

8. Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie.

9. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.

10. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt:

11. saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.

12. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében,

13. akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.

14. Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.

15. János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: „Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.”

16. Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.

17. Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg.

18. Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.

19. Ez János bizonyságtétele. Amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék tőle: „Ki vagy te?”

20. Akkor vallott, és nem tagadott. Ezt vallotta: „Én nem a Krisztus vagyok.”

21. Erre megkérdezték tőle: „Hát akkor? Illés vagy te?” De kijelentette: „Nem az vagyok.” – „A próféta vagy te?” Így válaszolt: „Nem.”

22. Ezt mondták tehát: „Ki vagy? – hogy választ adhassunk megbízóinknak: mit mondasz magadról?”

23. Erre ő így felelt: „Én kiáltó hang vagyok a pusztában: készítsetek egyenes utat az Úrnak, ahogyan Ézsaiás próféta megmondta.”

24. A küldöttek között voltak farizeusok is,

25. és ezek tovább kérdezték őt: „Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem pedig a próféta?”

26. János így válaszolt nekik: „Én vízzel keresztelek. De közöttetek áll az, akit ti nem ismertek,

27. aki utánam jön, és akinek saruja szíját megoldani sem vagyok méltó.”

28. Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.

29. Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!

30. Ő az, akiről én megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőzött engem, mert előbb volt, mint én.

31. Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy ismertté legyen Izráel előtt.”

32. Így tett erről bizonyságot János: „Láttam, hogy a Lélek leszállt az égből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta.

33. Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, ő mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és megnyugodni rajta, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.

34. Én láttam, és bizonyságot tettem arról, hogy ez az Isten Fia.”

35. Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt,

36. és rátekintve Jézusra, aki arra járt, így szólt: „Íme, az Isten Báránya!”

37. Meghallotta a két tanítvány, hogy ő ezt mondta, és követték Jézust.

38. Jézus megfordult, és amikor meglátta, hogy követik őt, megszólította őket: „Mit kerestek?” Ők pedig ezt válaszolták: „Rabbi – ami azt jelenti: Mester –, hol van a lakásod?”

39. Ő így szólt: „Jöjjetek, és meglátjátok.” Elmentek tehát, meglátták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon; körülbelül délután négy óra volt ekkor.

40. A kettő közül, akik ezt hallották Jánostól és követték őt, András, Simon Péter testvére volt az egyik.

41. Ő, mihelyt találkozott testvérével, Simonnal, ezt mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást” – (ami azt jelenti: Felkent).

42. Odavitte Jézushoz, aki rátekintve így szólt: „Te Simon vagy, Jóna fia: téged Kéfásnak fognak hívni” – (ami azt jelenti: Kőszikla).

43. Másnap Jézus Galileába akart indulni. Ekkor találkozott Fülöppel, és így szólt hozzá: „Kövess engem!”

44. Fülöp pedig Bétsaidából származott, András és Péter városából.

45. Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik.”

46. „Származhat-e valami jó Názáretből?” – kérdezte tőle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: „Jöjj, és lásd meg!”

47. Amikor Jézus látta, hogy Nátánaél közeledik feléje, azt mondta róla: „Íme, egy igazi izráelita, akiben nincsen álnokság.”

48. Nátánaél megkérdezte tőle: „Honnan ismersz engem?” Jézus így válaszolt neki: „Mielőtt Fülöp idehívott, láttam, hogy a fügefa alatt voltál.”

49. Nátánaél így szólt hozzá: „Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!”

50. Jézus így válaszolt neki: „Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel? Ennél nagyobb dolgokat fogsz látni.”

51. És hozzátette: „Bizony, bizony, mondom néktek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára.”