János 2 EFO

1. Két nappal később lakodalom volt a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is részt vett.

2. Meghívták Jézust és a tanítványait is.

3. A lakodalom közben elfogyott a bor, s ekkor Jézus anyja szólt a fiának: „Nincs több boruk!”

4. Jézus azonban ezt válaszolta: „Mi közünk nekünk ehhez? Nem jött még el az én időm.”

5. Jézus anyja mégis szólt a szolgáknak: „Akármit mond nektek, tegyétek meg!”

6. Volt ott hat nagyméretű, kőből készült víztartó, amelyet a zsidók a szertartásos tisztálkodáshoz szoktak használni. Ezekbe egyenként kb. 80–120 liter víz fért.

7. Jézus szólt a szolgáknak: „Töltsétek meg az edényeket vízzel!” Azok pedig színig töltötték a víztartókat.

8. Azután Jézus mondta nekik: „Merítsetek belőle, és vigyétek a násznagynak!” A szolgák így is tettek.

9. A násznagy megkóstolta a borrá változott vizet. (Ő nem tudta, honnan van a bor, de a szolgák, akik hozták, tudták.) Akkor a násznagy odahívta a vőlegényt,

10. és azt mondta neki: „Mindenki a legjobb bort szolgálja fel először, és amikor a vendégek már részegek, akkor hozzák az olcsó bort. Te meg mostanáig tartogattad a legjobb borodat?”

11. Jézus jelei és csodái közül ez volt az első, amelyet a galileai Kánában mutatott meg. Kézzelfoghatóan megmutatta a dicsőségét, a tanítványai pedig hittek benne.

12. Ezután Kapernaumba ment anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott maradtak néhány napig.

13. Közeledett már a júdeaiak páska ünnepe, ezért Jézus felment Jeruzsálembe.

14. Látta, hogy a Templom udvarában marhákat, juhokat, galambokat árulnak, és pénzváltók ülnek az asztalaiknál.

15. Ekkor felragadott néhány kötelet, azokat marokra fogta, mint egy korbácsot, és kizavarta a kereskedőket a Templom területéről, a juhokkal és a marhákkal együtt. A pénzváltók pénzét szétszórta, és asztalaikat felborította.

16. A galambárusoknak is mondta: „Ki innen! Vigyétek el ezeket! Ne tegyétek Atyám házát piactérré!”

17. Tanítványainak eszébe jutott, hogy az Írás ezt mondja: „Templomod iránti féltékeny, szenvedélyes szeretet emészt engem.”#2:17 Idézet: Zsolt 69:9.

18. Egyes júdeaiak, ezt mondták Jézusnak: „Mutass nekünk valami csodás jelet annak bizonyítására, hogy jogod van ilyeneket tenni!”

19. Jézus ezt felelte: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt újra felépítem!”

20. Erre azok így válaszoltak: „Negyvenhat évig építették a Templomot, te meg három nap alatt újjáépítenéd?!”

21. De nem értették meg, hogy Jézus nem a Templom épületeiről, hanem a saját testéről beszélt.

22. Később, már Jézus feltámadása után, tanítványai visszaemlékeztek mindarra, amit ekkor mondott, és hittek az Írásban és Jézus szavaiban.

23. Amíg Jézus Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek és bíztak benne, mert látták a csodákat, amelyeket tett.

24. Ő azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte őket.

25. Nem volt szüksége rá, hogy valaki megmondja neki, mi van az emberekben, mert eleve jól ismerte mindegyiküket.