János 7 HUNB

1. Jézus ezután Galileát járta. Nem akart ugyanis Júdeában tartózkodni, mivel a zsidók meg akarták ölni.

2. Közel volt a zsidók ünnepe, a lombsátor-ünnep.

3. Testvérei ekkor ezt mondták neki: „Menj el innen, és eredj Júdeába, hadd lássák a tanítványaid is a te dolgaidat, amelyeket cselekszel.

4. Mert senki sem cselekszik semmit titokban, aki azt akarja, hogy nyilvánosan elismerjék őt. Ha ilyeneket cselekszel, tedd ismertté magadat a világ előtt.”

5. Mert a testvérei sem hittek benne.

6. Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Az én időm még nincs itt, nektek azonban minden idő alkalmas.

7. Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl, mert én arról tanúskodom, hogy a cselekedetei gonoszak.

8. Ti menjetek fel az ünnepre, én erre az ünnepre még nem megyek fel, mert az én időm még nem jött el.”

9. Ezeket mondta nekik, és ott maradt Galileában.

10. Miután azonban elindultak testvérei az ünnepre, akkor ő is felment, nem nyíltan, hanem – amennyire lehetett – titokban.

11. A zsidók pedig keresték őt az ünnepen, és kérdezgették: „Hol van ő?”

12. És sokat suttogtak róla a sokaságban: némelyek azt mondták róla, hogy jó, mások viszont ezt mondták: „Nem az, sőt félrevezeti a népet.”

13. De nyilvánosan senki sem beszélt róla, mert féltek a zsidóktól.

14. Már az ünnepi hét fele elmúlt, amikor Jézus felment a templomba, és tanítani kezdett.

15. Csodálkoztak a zsidók ezen, és ezt kérdezték: „Hogyan ismerheti ez az Írást, hiszen nem is tanulta?”

16. Jézus erre így válaszolt nekik: „Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem.

17. Ha valaki kész cselekedni az ő akaratát, felismeri erről a tanításról, hogy vajon Istentől való-e, vagy én magamtól szólok.

18. Aki magától szól, a saját dicsőségét keresi, aki pedig annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az igaz, abban nincs hamisság.

19. Nem Mózes adta-e nektek a törvényt? De közületek senki sem tartja meg a törvényt. Miért akartok engem megölni?”

20. A sokaság erre ezt mondta: „Ördög van benned: ki akar téged megölni?”

21. Jézus így válaszolt nekik: „Egyetlen dolgot vittem véghez, és mindnyájan megütköztök rajta.

22. Minthogy a körülmetélkedést Mózes rendelte el nektek – nem mintha Mózestől volna, hanem az atyáktól van –, és szombaton is körülmetélitek az embert.

23. Ha körülmetélitek az embert szombaton, hogy ne sértsék meg Mózes törvényét, akkor miért haragusztok énrám, hogy egy embert teljesen meggyógyítottam szombaton?

24. Ne ítéljetek látszat szerint, hanem hozzatok igazságos ítéletet.”

25. A jeruzsálemiek közül ekkor így szóltak némelyek: „Vajon nem ő az, akit meg akarnak ölni?

26. És íme, nyilvánosan beszél, és semmit sem szólnak ellene. Talán bizony felismerték a vezetők, hogy ő a Krisztus?

27. Csakhogy róla tudjuk, honnan való; amikor azonban eljön a Krisztus, róla senki sem tudja majd, honnan való.”

28. Amikor Jézus a templomban tanított, hangosan kiáltva szólt: „Ti ismertek engem, tudjátok is, honnan való vagyok; de én mégsem önmagamtól jöttem, hanem az, aki engem elküldött, igaz, ti őt nem ismeritek.

29. Én ismerem őt, hiszen tőle származom, és ő küldött el engem.”

30. El akarták fogni tehát, de senki sem vetette rá a kezét, mert még nem jött el az ő órája.

31. A sokaságból sokan hittek benne, és ezt mondták: „A Krisztus, amikor eljön, tesz-e több jelt, mint amennyit ez tett?”

32. Meghallották a farizeusok, hogy a sokaság ezeket suttogja róla, és szolgákat küldtek a főpapok és a farizeusok, hogy fogják el őt.

33. Jézus ekkor így szólt: „Még egy kis ideig veletek vagyok, de elmegyek ahhoz, aki elküldött engem.

34. Kerestek majd engem, de nem találtok meg, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.”

35. A zsidók erre így beszéltek egymás között: „Hova akar menni, hogy nem találjuk meg? Talán a görögök között lévő szórványba készül, és a görögöket akarja tanítani?

36. Miféle beszéd ez: Kerestek majd engem, de nem találtok, mert ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?”

37. Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!

38. Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!”

39. Ezt pedig a Lélekről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a Lélek, mivel Jézus még nem dicsőült meg.

40. A sokaságból azok, akik hallották ezt az igét, ezt mondták: „Valóban ez a próféta.”

41. Mások így szóltak: „A Krisztus ez.” Többen pedig ezt mondták rá: „Csak nem Galileából jön el a Krisztus?

42. Nem az Írás mondta-e, hogy Dávid magvából és Betlehemből, abból a faluból, ahol Dávid élt, jön el a Krisztus?”

43. Ellentét támadt tehát miatta a sokaságban:

44. némelyek közülük el akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét.

45. A szolgák ekkor visszamentek a főpapokhoz és farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük: „Miért nem hoztátok ide?”

46. A szolgák így feleltek: „Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő.”

47. A farizeusok ezt mondták nekik: „Titeket is megtévesztett?

48. Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki?

49. De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!”

50. Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk:

51. „Elítéli-e az embert a mi törvényünk, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett?”

52. Azok pedig így válaszoltak neki: „Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.” (

53. Ezután mindenki hazament.