Józsué 17 EFO

1. Azután Manassé törzse is megkapta a maga törzsi területét, sorshúzással. József elsőszülöttje Manassé, az ő elsőszülött fia pedig Mákír, akiből híres és bátor harcos lett. Ezért kapta örökségül Gileád és Básán vidékét a Jordántól keletre. Mákír volt Gileád apja.

2. Manassé törzsének a többi nemzetségei is megkapták a maguk birtokát, de nekik Józsué a Jordántól nyugatra adott birtokokat. Ezek a következők: Abíezer, Hélek, Aszríél, Sekem, Héfer és Semidá. Ők is Manassé leszármazottjai voltak, akiktől egy-egy nemzetség származott, amely azután a nevüket viselte.

3. Célofhád Héfer fia volt. Héfer Gileád utóda, ez Mákír fia, ez Manassé fia volt. Célofhádnak nem volt fia, de öt leánya született: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá.

4. Ezek a leányok odaálltak a vezetők — Eleázár főpap, Józsué és Izráel fejedelmei — elé, és ezt mondták: „Az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek, hogy nekünk, leányoknak is ugyanúgy adjatok örökségül földbirtokot, mint a fiúknak.” Így hát Józsué — az Örökkévaló parancsának engedelmeskedve — ennek az öt leánynak is ugyanúgy osztott örökséget, mint apjuk fiútestvéreinek.

5 6. Manassé törzse tíz részt kapott a Jordán nyugati oldalán, mivel ezek a leányok is birtokot kaptak férfi rokonaik között. Manassé törzsének a többi nemzetségei a Jordán keleti oldalán, Gileád és Básán területén kapták meg a maguk birtokait.

7. Manassé törzsi területének a Jordán nyugati oldalán ezek a határai: délen a Sikemtől keletre fekvő Mikmetát városa, északon Ásér törzsi területe határolja. Mikmetát városától a határ délre fordul Én-Tappúah felé,

8. amelynek földjeit szintén magába foglalja Manassé területe, de maga a város, Tappúah mégis Efraim törzséhez tartozik.

9. Ezután a határ dél felé fordul, és a Káná-patakhoz ér, majd annak mentén nyugat felé kifut a tengerpartra. Ezen a területen Manassé városain kívül vannak olyan városok is, amelyek Efraim törzséhez tartoznak, de Manassé határa mégis a patak északi partja.

10. Tehát a pataktól délre Efraim, északra Manassé törzsi területe fekszik, és mindkettő nyugati határa a Földközi-tenger partja. Manassé területe északon Ásér, keleten Issakár törzsi területével érintkezik.

11. Néhány város, a hozzá tartozó falvakkal együtt, bár Ásér és Issakár területén feküdt, mégis Manassé törzse birtokába került: Bétseán, Jibleám, Dór (a tengerparton), Éndór, Taanak és Meggidó.

12. Ezekből a városokból Manassé törzse nem tudta kiűzni az őshonos kánaániakat, akik ott maradtak.

13. Később az izráeliek megerősödtek, de mégsem űzték ki az őslakosokat, csak robotoló szolgáikká tették őket.

14. Amikor Józsué felosztotta a földet a törzsek között, József leszármazottjai — Efraim és Manassé törzsei — ezt mondták neki: „Miért csak egy részt adtál nekünk örökségül, holott mi sokan vagyunk? Az egész földből, amelyet az Örökkévaló a népének adott, a mi két törzsünknek csak egy részt adtál!”

15. Erre Józsué így felelt: „Ha valóban olyan sokan vagytok, hogy az Efraimnak adott dombvidék nem elég, akkor foglaljátok el a perizziek és a refáiak területeit is! Irtsátok ki az erdőket, vegyétek birtokba azt a vidéket, és telepedjetek le ott!”

16. Azok így válaszoltak: „A dombvidék valóban szűkös a számunkra. De azokban a völgyekben kánaáni törzsek laknak, akiknek megvasalt hadi szekereik is vannak! Ők laknak Bétseánban, meg a környező falvakban és a Jezréel-síkságon is.”

17 . „Ti valóban nagy, erős és népes törzsek vagytok, és szükségetek van nagyobb területre. Legyen hát tiétek az egész dombvidék! Igaz, most még erdők borítják, de irtsatok ki magatoknak művelésre alkalmas területeket, és telepedjetek le ott! Igaz, most még a kánaániak laknak a völgyekben, de űzzétek ki őket onnan, akkor is, ha erősek, és harci szekereik is vannak!” — felelte Józsué József leszármazottjainak, Efraim és Manassé törzseinek.