Józsué 8 EFO

1. Ezután az Örökkévaló szólt Józsuénak: „Ne félj Józsué! Ne veszítsd el a bátorságod! Állj az egész sereg élére, és vezesd őket Aj ellen. Nézd, a kezedbe adtam Aj királyát, egész népét, a várost és a hozzá tartozó területet is!

2. Úgy bánj Aj városával és királyával is, mint Jerikóval és annak királyával! De most a tiétek a hadizsákmány: az állatok és minden érték, amely a városban van. A sereged egy részét küldd a város túloldalára, hogy rejtőzzenek el, és álljanak lesben.”

3. Józsué elrendezte a csapatait, és felvonult Aj ellen. Kiválasztotta seregéből a 30 000 legjobb harcost, és az éj leple alatt előre küldte őket.

4 5. Ezt a parancsot adta nekik: „Figyeljetek rám! Álljatok lesben a város túloldalán, de ne menjetek túl messzire a várostól! Legyetek készen a támadásra, és várjatok! Én magam vezetem a sereg másik részét Aj ellen. Amikor majd kijönnek a védők a városból, hogy megütközzenek velünk, mint a múltkor is történt, mi színleg megfutamodunk előttük.

6. Üldözni fognak bennünket, mi pedig meghátrálunk, és messzire elcsaljuk őket a várostól. Azt gondolják majd, hogy ismét megfutamodtunk előlük, mint a múltkor.

7. Akkor ti törtjetek elő a lesből, és foglaljátok el a várost, mert Istenünk az Örökkévaló a kezetekbe adja.

8. Miután elfoglaltátok, gyújtsátok fel a várost, ahogyan az Örökkévaló megparancsolta. Mindent úgy tegyetek, ahogy mondtam!”

9. Ezzel Józsué elküldte a csapatot. Azok el is foglalták a leshelyüket Aj és Bétel között, Ajtól nyugatra. Józsué pedig a sereg többi részével maradt, és azon az éjjelen a táborban aludt, a katonák között.

10. Másnap reggel korán fölkelt, megszemlélte seregét, majd elindultak Aj felé. Józsué és a többi vezető a sereg élén haladt.

11. Ajtól északra, a város előtt megállapodtak, és tábort vertek. Csak egy völgy választotta el őket a várostól.

12. Józsué kijelölt egy 5 000 fős csapatot a főseregből, és elküldte őket, hogy rejtőzzenek el, és álljanak lesben a várostól nyugatra, Bétel és Aj között.

13. Így helyezkedtek el a támadók: a fősereg a város előtt, attól északra, a lesben álló csapat pedig Ajtól nyugatra. Józsué azon az éjjelen lement a völgybe.

14. Reggel, amikor Aj királya meglátta Józsué főseregét a város előtt, sietve felkészült és seregével együtt kivonult a csatamezőre, a Jordán felé néző síkságra. Nem is sejtette, hogy a háta mögött, a város túloldalán Józsué csapatai lesben állnak.

15. Miután a csata elkezdődött, Józsué a seregével színleg megfutamodott kelet felé, a Jordán irányába,

16 . Aj serege pedig kergette őket. Még azokat is hívták, akik a városban maradtak, hogy üldözzék Józsuét és Izráel seregét. Végül Aj városából, s még Bételből is az összes férfi csatlakozott az üldözőkhöz, akik messze eltávolodtak városaiktól, s ott hagyták azokat szélesre tárt kapukkal.

18. Ekkor az Örökkévaló szólt Józsuénak: „Nyújtsd ki a lándzsádat Aj felé, mert kezedbe adom a várost!” Józsué kinyújtotta a lándzsáját Aj felé,

19. s erre a jelre a lesben álló csapatai rohamra indultak. Behatoltak a városba, elfoglalták és sietve felgyújtották.

20 . Amikor Aj harcosai hátranéztek, látták, hogy füstoszlop emelkedik az ég felé a városukból. Amikor Józsué serege látta, hogy a lest vető csapat elfoglalta a várost, ők is visszafordultak üldözőikre, és vágni kezdték őket. Izráel másik csapata, amelyik fölgyújtotta a várost, ezután kelet felé kijött a városból, és sietett a csatatérre. Így közrefogták Aj harcosait, akik semerre sem menekülhettek. Nem is maradt életben közülük senki,

23. csak Aj királya, akit elfogtak, és Józsué elé vezettek.

24. Miután a csatamezőn Izráel harcosai mind egy szálig lekaszabolták üldözőiket, visszatértek Aj városába, és ott is mindenkit megöltek.

25. Ezen a napon tehát Aj minden lakosát megölték, férfiakat és nőket egyaránt: összesen 12 000 embert.

26. Ezalatt Józsué magasra tartotta a lándzsáját, és Aj felé mutatott vele. Addig nem engedte le a kezét, amíg Aj összes lakosát ki nem irtották.

27. A városból csak az értékes dolgokat és a háziállatokat zsákmányolták maguknak — az Örökkévaló parancsa szerint, amelyet Józsuénak adott.

28. Józsué parancsára teljesen fölégették és elpusztították Aj városát, amelyből csak romhalmaz maradt. Így van ez a mai napig.

29. Aj királyát Józsué kivégeztette, majd a holttestet egy fára akasztották. Napnyugtakor azonban Józsué parancsára levették, a város kapuja elé vetették, majd egy nagy rakás követ halmoztak fölé. Ez a kőrakás ma is ott látható.

30. Ezután Józsué oltárt épített az Örökkévalónak, Izráel Istenének az Ébál-hegyen,

31. ahogy Mózes, az Örökkévaló szolgája megparancsolta Izráel népének, amint az fel van jegyezve Mózes törvénykönyvében. Az oltárt olyan kövekből építették, amelyeket nem faragtak meg, s azon égőáldozatokat és hálaáldozatokat mutattak be az Örökkévalónak.

32. Józsué pedig egész Izráel népe előtt fölírta kövekre Mózes törvényének másolatát.

33. Izráel egész népe összegyűlt az Örökkévaló Szövetségládája körül. Ott voltak a nép vezetői, bírái és tisztségviselői, meg a közöttük élő idegenek is. A nép fele a Szövetségláda egyik oldalán, az Ébál-heggyel szemben sorakozott fel, a másik fele a másik oldalon, a Garizim-heggyel szemben. Közöttük álltak a Szövetségládát hordozó papok. Így parancsolta meg ezt korábban Mózes, az Örökkévaló szolgája, hogy így áldják meg Izráel népét.

34. Akkor Józsué fölolvasta a törvény minden szavát, minden áldást és minden átkot, amely abban fel volt jegyezve.

35. Józsué hiánytalanul fölolvasott minden igét, amelyet Mózes parancsolt — Izráel egész gyülekezete pedig hallgatta, még az asszonyok, a gyermekek és az idegenek is, akik közöttük éltek.