Jeremiás siralmai 3 EFO
1. Én vagyok a férfi, aki fenyítést szenvedett, akit az Örökkévaló haragjában megvert!
2. Akit sötétségbe vitt, világtalan vidéken vezetett.
3. Bizony, én vagyok, akit megvert, újra meg újra, egész nap!
4. Elsorvasztotta testemet, összetörte csontjaimat,
5. körülkerített és megostromolt keserűséggel és szenvedéssel,
6. a sötétségbe helyezett, mintha már meghaltam volna.
7. Körülkerített, hogy meg nem szökhetek, megnehezítette bilincseimet.
8. Segítségért kiáltok az Örökkévalóhoz, de hiába: nem hallgatja meg.
9. Utjaimat erős fallal zárta el, s nem találok kiutat.
10. Lesben áll, mint medve, mint oroszlán a bozótban, hogy rám rohanjon.
11. Lekergetett utamról, megszaggatott, s otthagyott sebesülten.
12. Felvonta íját, céltáblának felállított, és nyilait rám lőtte.
13. Belém fúródtak, bensőmbe találtak, nyílvesszői mélyen megsebeztek.
14. Gúnyolódnak rajtam a nemzetek, csúfolnak engem napestig.
15. Eltöltött keserűséggel az Örökkévaló, megrészegített ürömmel.
16. Földre tepert, fogaim kavicsokkal kitörte, hamuba fektetett, porig alázott.
17. Lelkem nem ismer békességet, elfelejtettem a jólétet.
18. Már azt gondoltam, végem van, s nincs számomra reménység az Örökkévalónál.
19. Uram, lásd meg szenvedésemet, hontalanságomat, keserűségemet!
20. Amíg ezen kesergek, lelkem a földre roskad.
21. De újra remény támad bennem, ha meggondolom:
22. Az Örökkévaló kegyelme, hogy még élünk, mert hűséges szeretete soha nem fogy el!
23. Sőt, megújul minden reggel! Bizony, nagy a te hűséged, Uram!
24. Te vagy örökségem, Örökkévaló — mondja a lelkem —, ezért benned bízom, benned reménykedem!
25. Jó az Örökkévaló azokhoz, akik benne bíznak, akik jelenlétét keresik, kívánják.
26. Bizony, jó várni és nyugton maradni, amíg az Örökkévaló megszabadít!
27. Jó, ha igát viselsz, és türelmet tanulsz már fiatal korodban,
28. ha egyedül ülsz, s nem panaszkodsz, mikor az Úr igáját viseled,
29. ha megalázod magad előtte — hiszen van még remény —,
30. ha engeded, hogy bántalmazzanak, s eltűröd, hogy gyalázzanak.
31. Mert az Úr nem fordul el tőlünk örökre!
32. Megszomorít, de meg is könyörül rajtunk, mert hűséges szeretete kifogyhatatlan.
33. Hiszen nem szíve szerint büntet meg, nem annak örül, ha megalázhat!
34. Hogy a föld összes foglyait lába alá tiporja valaki,
35. hogy kiforgassák jogaiból a szegényt a Magasságos Isten szeme láttára,
36. hogy a perben igazságtalanul ítéljenek, — ezt az Úr nem nézi ölbe tett kézzel!
37. Ki tehetne bármit, amit az Úr nem parancsolt?
38. Vajon nem a Magasságos Isten szava szerint történik velünk jó és rossz?
39. Miért panaszkodik hát, aki él, miért zúgolódik saját vétke büntetése miatt?
40. Vizsgáljuk hát meg életünket, és térjünk vissza az Örökkévalóhoz!
41. Emeljük fel kezünket és szívünket a Menny Istenéhez:
42. „Bizony, vétkeztünk és lázadtunk ellened, Urunk, azért nem bocsátottál meg nekünk!
43. Haragodba burkolóztál, üldöztél és kíméletlenül öldöstél minket!
44. Sűrű felhővel vetted körül magad, könyörgésünk elől elzárkóztál.
45. Megvetett söpredékké tettél bennünket a nemzetek között.
46. Ellenségeink nagy hangon gyaláznak minket,
47. rettegés fenyeget, csapdába estünk, romlás és pusztulás a részünk.”
48. Szememből könnypatakok folynak népem romlása miatt.
49. Éjjel-nappal sírok, könnyeim szüntelen patakzanak,
50. amíg az Örökkévaló le nem néz a Mennyből, amíg ránk nem tekint!
51. Fáj a lelkem, mikor látom városom lakóinak sorsát.
52. Ellenségeim ok nélkül vadásztak rám, mint egy madárra,
53. sziklaverembe dobtak elevenen, s köveket hajigáltak fejemre.
54. Elborította fejemet a víz, s már azt hittem, végleg elvesztem.
55. Téged hívtalak segítségül, a verem mélyéről,
56. s te meghallottad segélykiáltásomat: „Örökkévaló, ne fogd be füledet sóhajtásom és kiáltásom előtt!”
57. Közel jöttél hozzám, mikor hívtalak, szívemhez szóltál: „Ne félj!”
58. Igen, Örökkévaló, te lettél védelmezőm, megmentetted életemet!
59. Láttad, hogyan bántak velem ellenségeim, ítélj hát javamra!
60. Nézd, milyen bosszúállók, hogyan forralnak gonosz terveket!
61. Hallottad gúnyolódásukat, Örökkévaló, és aljas terveiket,
62. hogyan rágalmaznak egész nap, s hogyan szidalmaznak folytonosan.
63. Akár ülnek, akár állnak, mindig engem gyaláznak.
64. Fizess meg nekik, Örökkévaló, minden gonosz tettük szerint!
65. Sötétítsd el szívüket, átkod sújtsa,
66. haragod üldözze őket, Örökkévaló, töröld el őket a föld színéről örökre!