3 Mózes 22 EFO
1. Így szólt az Örökkévaló Mózeshez:
2. „Mondd meg Áronnak és a fiainak, hogy bánjanak tisztelettel és nagyon gondosan azokkal az áldozatokkal, amelyeket Izráel népének fiai nekem hoznak, mert azok szentek. Ne gyalázzák meg szent nevemet, mert én vagyok az Örökkévaló!
3. Ezt mondd nekik: mostantól fogva, ha valamelyik leszármazottjuk éppen tisztátalan állapotban van, de mégis hozzáér az Örökkévalónak fölajánlott szent áldozatokhoz, akkor soha többé nem járulhat az Örökkévaló jelenlétébe, s ezzel végleg elveszíti papi hivatását. Én vagyok az Örökkévaló.
4. Áron leszármazottjai közül aki rosszindulatú bőrbetegség vagy valamilyen folyásos betegség miatt tisztátalan, az nem ehet a szent áldozatokból, ameddig meg nem tisztul. Hasonlóképpen tisztátalanná válik a pap a következő esetekben: ha megérint valakit vagy valamit, aki, illetve ami egy halotthoz hozzáért, és ezáltal tisztátalanná vált, ha spontán magömlése van,
5. vagy ha megérint egy tisztátalan állatot, vagy embert.
6 7. Ilyen esetben a pap tisztátalanná válik estig, és emiatt nem ehet a szent áldozatokból. Fürödjön meg vízben, és miután a nap lement, már ismét tisztának számít. Azután ismét ehet a szent áldozatokból, hiszen azok az ő táplálékát jelentik.
8. Nem ehet a pap olyan állat húsából, amely levágás nélkül, magától pusztult el, vagy amelyet ragadozó ölt meg. Ha mégis megteszi, tisztátalanná válik. Én vagyok az Örökkévaló.
9. Tartsák tehát tiszteletben a papok ezeket a tiltó rendelkezéseimet! Máskülönben viselniük kell bűneik terhét, és meghalnak, ha megszegik ezeket a tilalmakat. Én vagyok az Örökkévaló, aki megszentelem a papokat.
10. Kizárólag a pap családtagjai ehetnek a szent áldozatokból. A pap birtokán lakó és pénzért dolgozó napszámosa nem ehet azokból.
11. De ehet belőle a pap megvásárolt rabszolgája, és annak a pap házánál született gyermeke is.
12. A pap leánya feleségül mehet egy férfihez, aki nem papi családból származik. De attól kezdve már nem ehet a szent ételekből.
13. Azonban ha az ilyen asszonynak nem születik gyermeke, és megözvegyül, vagy a férje elválik tőle, s ezután visszatér a pap házába, akkor ismét ehet a szent ételekből. A családtagokon kívül más nem ehet az áldozati ételekből.
14. Ha valaki úgy eszik ezekből a szent áldozati ételekből, hogy nincs tudomása arról, hogy azok szent ételek, akkor tegye jóvá tévedését! Adjon helyette a papnak kárpótlást, de tegye hozzá annak ötödrészét azon fölül.
15 . A papok tehát gondosan vigyázzanak arra, hogy ne gyalázzák meg azokat az áldozatokat, amelyeket Izráel népe az Örökkévalónak szentelt. Ne engedjék meg, hogy azokból illetéktelen személy egyen, és ezzel vétkessé tegye magát. Ha ez mégis megtörténik, akkor annak, aki jogtalanul eszik ezekből, viselnie kell bűne terhét. Én vagyok az Örökkévaló, aki az áldozatokat szentté teszem!”
17. Azután az Örökkévaló szólt Mózesnek:
18 . „Add tudtára Áronnak és fiainak, meg egész Izráel egész népének, hogy amikor valaki égőáldozatot hoz az Örökkévalónak, ép és egészséges állatot hozzon áldozatul: bikaborjút, kost vagy kecskebakot. Csak így fogadja az Örökkévaló kedvesen az áldozatot. Ez érvényes az Izráel népéhez tartozókra és a közöttetek lakó jövevényekre is, és független attól, hogy milyen áldozatról van szó — fogadalmi áldozatról, önkéntes hálaáldozatról, vagy égőáldozatról.
20. Ne hozzatok az Örökkévalónak olyan állatot, amelyben valami fogyatékosság található, mert azt nem fogadja kedvesen.
21. Amikor valaki hálaáldozatot, fogadalom teljesítésére való áldozatot, vagy önkéntes áldozatot hoz az Örökkévalónak, ép és egészséges marhát, birkát vagy kecskét hozzon áldozatul, ne legyen abban semmi fogyatékosság. Csak így fogadja az Örökkévaló kedvesen az áldozatot.
22. Az olyan állat, amely vak, törött csontú, csonka, fekélyes, rühes vagy beteg — az nem alkalmas áldozatnak. Az ilyen állatot ne tedd az oltárra ajándékul az Örökkévalónak!
23. Szabad akaratból, önkéntes áldozatul hozhatsz az Örökkévalónak olyan bikát, vagy juhot, amelynek túl hosszú vagy túl rövid a lába. De fogadalmad teljesítésére az Örökkévaló nem fogadja el az ilyen állatot áldozatnak.
24. Ne hozz az Örökkévalónak olyan állatot áldozatul, amelynek heréje összezúzódott, vagy bármilyen módon megsérült, vagy amelyet kiheréltek. Ne áldozzatok az Örökkévalónak országotokban ilyen állatokat!
25. Az ilyen állatot idegentől se vásároljátok meg áldozati állatnak, mert fogyatékossága miatt nem alkalmas az áldozatra, és az Örökkévaló nem fogadja el tőletek.”
26. Így szólt az Örökkévaló Mózeshez:
27. „Az újszülött borjút, bárányt és kecskegidát 7 napig hagyjátok az anyja mellett. A nyolcadik naptól kezdve már alkalmas az áldozatra, és elfogadja azt az Örökkévaló tőletek ajándékul.
28. Ha mind a tehenet, mind a borját áldozatra szánjátok, akkor se vágjátok le mindkettőt ugyanazon a napon. Ugyanez érvényes anyajuh és báránya meg nőstény kecske és gidája esetén is.
29. Amikor valaki az Örökkévaló iránti hálája kifejezésére mutat be hálaáldozatot, ezt megteheti, de csak akkor fogadja el tőle az Örökkévaló, ha szabályszerűen teszi.
30. Az ilyen áldozat húsát csak az áldozat napján lehet elfogyasztani, ne maradjon belőle a következő napra. Én vagyok az Örökkévaló.
31. Tehát tartsátok meg parancsaimat, és engedelmeskedjetek azoknak! Én vagyok az Örökkévaló!
32. Ne hozzatok gyalázatot nevemre, hanem szenteljétek meg nevemet Izráel népe között! Én vagyok az Örökkévaló, aki megszentellek titeket.
33. Én hoztalak ki benneteket Egyiptomból, hogy Istenetekké legyek. Én vagyok az Örökkévaló!”