3 Mózes 25 EFO

1. Az Örökkévaló szólt Mózeshez a Sínai-hegyen:

2. „Ezt mondd Izráel népének: Amikor bementek majd arra a földre, amelyet nektek adok, akkor minden hetedik évben a földnek is adjátok meg a szombati nyugalom éveit, hogy az Örökkévalót tiszteljétek ezzel.

3. Hat éven keresztül műveljétek a földet: vessetek, arassatok, gondozzátok szőlőtöket, és szüreteljétek a gyümölcsöket.

4. De a hetedik évben engedjétek a földet is pihenni! A hetedik esztendő a szombatév — az Örökkévaló tiszteletére! Abban az évben hagyjátok el a szántást-vetést, és ne metsszétek szőlőtöket se.

5. Még ami magától terem a szántóföldön, azt se arassátok le, gondozatlan szőlőtök termését se gyűjtsétek össze, mert ebben az esztendőben a föld is pihen.

6. Bár a föld szombatévet tart, mégis ad elegendő táplálékot nektek, s amit magától terem, megehetitek. Lesz elég kenyered, jut szolgáidnak is, napszámosaidnak is, sőt, még a földeden lakó jövevénynek is jut belőle.

7. Háziállataid számára is jut elegendő takarmány, és a mezei vadaknak is elég táplálék abból, amit a föld ekkor magától terem.

8. Számolj hét szombatévet egymás után — tehát hétszer hét, vagyis 49 évet.

9. Ekkor a hetedik hónap 10. napján, vagyis az Engesztelő Áldozat napján fújjátok meg a sófárt az egész országban.

10. Azt az esztendőt, amely ekkor kezdődik, szenteljétek meg! Ebben az ötvenedik esztendőben hirdessetek szabadságot az egész országban, minden lakos számára! Örömünnep legyen ez a számotokra: mindenki kapja vissza a saját örökségét, ősei földjét. Minden szolga térjen haza a saját nemzetségéhez és családjához.

11. Örömünnep legyen az egész ötvenedik esztendő. Ebben az évben is hagyjátok el a szántást-vetést. Még azt se arassátok le, ami magától terem, és amit metszetlen szőlőtök terem, azt se szüreteljétek le.

12. Örömünnep ez, tartsátok hát szentnek! Ami földeteken magától terem, azt azonban kinn a mezőn megehetitek.

13. Az ötvenedik esztendőben mindenki kapja vissza korábban eladott földjét, családi örökségét.

14. Ezért, ha valaki földjét eladja, vagy a másiktól megvásárolja, vegye tekintetbe ezt a törvényt, és ne csapjátok be egymást!

15. A föld vételárát ahhoz igazítsátok, hogy az adásvétel idején hány esztendő aratása van még hátra a következő ötvenedik évig.

16. Ha sok év van még addig, magasabb, ha kevés, alacsonyabb legyen a föld ára. Hiszen valójában nem magát a földet, hanem annak termését adjátok el, illetve veszitek meg.

17. Ne csapjátok hát be egymást, hanem tiszteljétek és féljétek az Örökkévalót, mert én vagyok Istenetek, az Örökkévaló!

18. Őrizzétek meg rendelkezéseimet, engedelmeskedjetek törvényeimnek, és teljesítsétek azokat, s akkor biztonságban élhettek földeteken.

19. Bőségesen fog teremni nektek az a föld, és megteltek annak javaival, és biztonságban lakhattok földeteken.

20. Nem kell aggódnotok amiatt, hogy mit egyetek a hetedik évben. Bár akkor nem vettek, nem arattok,

21. én mégis olyan bőségesen megáldalak benneteket a hatodik év termésével, hogy az három évre elegendő lesz a számotokra.

22. Amikor a hetedik év elteltével, a nyolcadik évben ismét szántani és vetni fogtok, még mindig lesz elegendő tartalékotok a hatodik év terméséből, egészen a kilencedik évig, amikor az új termést learatjátok.

23. Minden földbirtok az én tulajdonom, ezért Izráelben senki nem adhatja el véglegesen a földjét. Hiszen valamennyien jövevények és átutazó vendégek vagytok nálam.

24. Ezért minden tulajdonotokban lévő földet engedjetek megváltani, ha az eredeti tulajdonos család kívánja ezt!

25. Ha tehát valaki közületek elszegényedik, és kénytelen eladni a földjét, tegyétek lehetővé, hogy valamelyik megváltásra jogosult közeli rokona visszaválthassa azt.

26. Ha pedig ilyen közeli rokon nem jelentkezik, de az eredeti tulajdonos idővel összegyűjti a szükséges pénzt, és vissza akarja szerezni földjét,

27. akkor vegyétek tekintetbe, hogy hány év telt el az eladás óta, illetve hány év van még hátra a következő ötvenedik évig. Ennek megfelelően állapítsák meg a föld árát. Ezt az eredeti tulajdonos fizesse meg a jelenlegi tulajdonosnak. Azután a föld térjen vissza annak a tulajdonába, akié eredetileg volt.

28. Ha pedig nincs rá módja, hogy megváltsa a földet, akkor maradjon annak a tulajdonában, aki megvette, de csak az ötvenedik esztendőig. Akkor pedig adja vissza az eredeti tulajdonos családjának.

29. Ha fallal kerített városban lévő lakóházat ad el valaki, akkor a ház az eladástól számított egy éven belül még visszaváltható. Azonban ebben az esetben a megváltás ideje korlátozva van: egy éven túl már nem váltható vissza a ház.

30. Ha pedig egy évig senki sem váltja meg, véglegesen a vevő és családja birtokába kerül — s még az ötvenedik esztendőben sem kerül vissza az első tulajdonos birtokába.

31. A kőfallal nem kerített települések lakóházaira ugyanaz a törvény vonatkozik, mint a földtulajdonra — tehát ugyanúgy visszaválthatók, illetve az ötvenedik esztendőben visszatérnek annak a családnak a tulajdonába, akié eredetileg voltak.

32. A Lévi törzsébe tartozókra és a léviták városaiban lévő lakóházakra azonban más törvények vonatkoznak. Ők minden időben megválthatják korábban eladott házaikat.

33. Ha pedig nem váltják meg, akkor az ötvenedik esztendőben mindenképpen kerüljön vissza a ház annak a tulajdonába, aki előzőleg azt eladta. Hiszen a léviták városaiban a házak örökre a léviták tulajdonát képezik egész Izráelben.

34. A léviták városaihoz tartozó legelőket nem szabad eladni, mert azok örökre a lévitáké.

35. Ha valaki Izráel népéből a közeledben lakók közül elszegényedik, és képtelen magát eltartani, akkor segítsd meg őt, ahogyan a közöttetek lakó jövevényt is megsegítenéd.

36 . Ha kölcsönt kér tőled, ne számíts fel kamatot, és ne élj vissza szorult helyzetével. Féld és tiszteld Istenedet! Hadd éljen ő is melletted! Ha pénzt vagy élelmet kér kölcsön tőled, ne kérj vissza többet, mint amit kölcsönadtál.

38. Én vagyok az Örökkévaló, Istenetek, aki kihoztalak titeket Egyiptomból, hogy nektek adjam Kánaán földjét örökségetekül, s hogy Istenetekké legyek.

39. Ha valaki Izráel népéből annyira elszegényedik, hogy eladja magát és a szolgád lesz, ne kényszerítsd arra, hogy rabszolgamunkát végezzen,

40. hanem bánj vele úgy, mint napszámosoddal, béreseddel vagy a közöttetek lakó jövevénnyel. De csak a következő ötvenedik évig szolgáljon,

41. akkor bocsásd el gyermekeivel együtt, hogy visszatérhessen rokonai közé és a saját örökségébe.

42. Gondold meg, hogy Izráel népéből minden egyes ember az én szolgám, hiszen én szabadítottam ki őket Egyiptom földjéről. Egyiküket se adják el soha többé rabszolgának!

43. Ne bánj a szolgáiddal keményen és kegyetlenül, hanem féld és tiszteld Istenedet!

44 . Ha rabszolgákat akarsz venni, a körülötted élő nemzetektől vásárold őket, vagy a közöttetek lakó jövevényektől. Olyanokat is vásárolhatsz, akik már a ti földeteken születtek — közülük valók legyenek férfi vagy nő rabszolgáitok, akiknek gazdái lesztek.

46. Ezeket a rabszolgáitokat örökségül hagyhatjátok gyerekeiteknek, hogy őket is szolgálják, amíg csak élnek. Tehát az idegenek közül vehettek rabszolgákat, de Izráel népéből soha egyik a másikon ne uralkodjon kegyetlenül.

47. Előfordulhat, hogy a közöttetek lakó jövevény meggazdagszik, és egy elszegényedett izráeli eladja magát szolgául az idegennek, vagy az idegen valamelyik családtagjának.

48. Ilyen esetben az izráeli szolga mindig megváltható marad, és valamelyik rokona megválthatja.

49. Nagybátyja vagy annak fia, vagy valamelyik erre jogosult közeli rokona kiválthatja őt a szolgaságból. Ha pedig a szolgának magának módja van rá, ő maga is megválthatja a szabadságát.

50. A megváltás árának meghatározásakor vegyétek tekintetbe, hogy a szolgaság kezdete óta hány év telt el, és ezeket az éveket úgy számítsátok, mintha a szolga bérese lett volna gazdájának. Azt is vegyétek figyelembe, hogy a következő ötvenedik évig mennyi van még hátra.

51 . A megváltás ára a felszabadított szolga vételárának egy része. Ezt a gazdája vissza kell kapja, mikor a szolga felszabadul. Ahhoz képest állapítsátok meg, hogy az ötvenedik évig hány év van még hátra. Ha sok év van még addig, legyen magasabb az ár, ha kevés, akkor alacsonyabb.

53. A gazda úgy bánjon izráeli szolgájával, mintha bérese lenne, ne uralkodjon rajta keményen és kegyetlenül.

54. Ha az izráeli szolgát senki sem váltja meg, akkor is szabaduljon föl az ötvenedik esztendőben, és gazdája bocsássa szabadon a gyermekeivel együtt.

55. Izráel népéből minden egyes ember az én szolgám, hiszen én szabadítottam ki őket Egyiptom földjéről. Én, az Örökkévaló, vagyok Istenetek.”