3 Mózes 7 EFO

1. „Ez a jóvátételi áldozat rendtartása, amely nagyon szent:

2. Az áldozati állatot azon a helyen vágják le, ahol az égőáldozatot szokták. A pap hintse a vért körös-körül az oltár négy oldalára.

3. Az áldozati állat minden zsíros részét áldozzák föl az Örökkévalónak ajándékul: a zsíros farkat, belső szerveken lévő zsíros részeket,

4. a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét.

5. Ezeket a papok égessék el az oltár tüzén égőáldozatul az Örökkévalónak. Jóvátételi áldozat ez.

6. A papok családjában minden férfi és fiú ehet ebből az áldozatból, de csak szent helyen, mert nagyon szent ez.

7. Ugyanaz a törvény érvényes a vétekáldozatra és a jóvátételi áldozatra: azé a papé legyen, aki bemutatja az áldozatot.

8. Hasonlóképpen, az égőáldozati állat bőre is azt a papot illeti, aki az áldozatot bemutatja.

9. Minden lisztáldozat, amelyet kemencében, sütőlapon vagy edényben készítettek, legyen azé a papé, aki az áldozatot bemutatja.

10. Minden lisztáldozat — akár olívaolajjal, akár anélkül készült —, legyen az Áron rendjéből való papoké, és valamennyien részesedjenek belőle.”

11. „Ez az Örökkévalónak bemutatott hálaáldozat rendtartása:

12. Amikor valaki az Örökkévaló iránti hálája kifejezésére mutat be hálaáldozatot, akkor az áldozati állaton kívül még lisztáldozatot is hozzon az Örökkévalónak: olívaolajjal gyúrt kovásztalan lepényeket, olívaolajjal megkent kovásztalan lángosokat és a legjobb lisztből és olívaolajjal készült lepényeket.

13. Ezeken felül még hozzon kovásszal készült kenyeret is.

14. Mindegyik fajta lisztáldozatból mutasson be és áldozzon föl egyet-egyet az Örökkévalónak, s az legyen a papé, aki a vért hinti az oltárra.

15. A hálaáldozati állat húsát még az áldozat bemutatása napján egyék meg, ne tegyenek belőle félre másnapra.

16. Ha az áldozat egy fogadalom teljesítése vagy önkéntes áldozat, akkor még az áldozat bemutatása napján egyék meg. Azonban, ha maradt a húsból másnapra, akkor is megehetik.

17. De ha a harmadik napra is marad belőle, azt már nem szabad elfogyasztani, hanem el kell égetni.

18. Ha valaki mégis enne abból a harmadik napon, akkor annak az áldozatát az Örökkévaló nem fogadja el, és az áldozat nem érvényes. A harmadik napon az a hús már tisztátalan, és aki abból eszik, annak viselnie kell bűne terhét és következményeit.

19. Azt a húst, amely hozzáér valamilyen tisztátalan dologhoz, el kell égetni — abból nem szabad enni. Aki nem lett tisztátalanná valami miatt, az ehet az áldozatok húsából készült ételekből.

20. De aki bármilyen ok miatt tisztátalanná vált, annak nem szabad ennie az Örökkévalónak szentelt hálaáldozatból. Aki mégis megteszi, azt ki fogják irtani népe közül.

21. Aki megérint valamilyen tisztátalan dolgot — legyen az emberi vagy állati eredetű dolog vagy tisztátalan állat —, és ennek ellenére mégis eszik az Örökkévalónak szentelt hálaáldozatból, azt ki fogják irtani népe közül.”

22. Az Örökkévaló szólt Mózeshez:

23. „Parancsold meg Izráel népének: Nem szabad megennetek a szarvasmarha, juh vagy kecske húsának zsíros részeit.

24. Az elhullott vagy ragadozók által széttépett állat zsíros részeit ugyan más célra fel lehet használni, de enni nem szabad belőle.

25. Az Örökkévalónak felajánlott áldozati állat zsíros részeiből sem szabad ennetek. Aki ezt a tilalmat megszegi, azt ki fogják irtani népe közül.

26. A vért nem szabad elfogyasztanotok — bárhol is fogtok lakni —, sem a madarak, sem a négylábú állatok vérét.

27. Aki ezt a tilalmat megszegi, azt ki fogják irtani népe közül.”

28. Az Örökkévaló szólt Mózeshez:

29. „Parancsold meg Izráel népének: Amikor az Örökkévalónak hálaáldozatot mutatnak be, akkor személyesen vigyék az Örökkévaló elé az áldozatnak azt a részét, amely az Örökkévalóé, illetve a papé.

30. Ők maguk adják át a papnak az Örökkévalónak szánt ajándékrészt: az áldozati állat zsíros részeit és az állat szegyét. A szegye legyen az Örökkévaló előtt fölemelt áldozat.

31. A zsíros részeket a pap égesse el az oltár tüzén, a szegye pedig legyen a papok közös része.

32. Az áldozati állat jobb combja is legyen annak a papnak a szent része,

33. aki az áldozat vérét és zsíros részeit az oltárra vitte.

34. Tehát ennek az áldozatnak a szegyét és a jobb combját elfogadtam Izráel népétől, mint felmutatott áldozatot, és azokat együttesen a papoknak adtam: ez legyen örökre az ő szent részük a hálaáldozatból.

35 . Ez legyen tehát Áronnak és a fiainak, a papoknak szent része az Örökkévalónak fölajánlott ajándékokból. Ezt a részt nekik adtam attól a naptól fogva, amelyen pappá szentelték őket a felkenetés által. Megparancsolta az Örökkévaló Izráel népének, hogy ezt adják a papoknak, mert ez az ő örökös részük nemzedékről nemzedékre.”

37. Ezek tehát az Örökkévaló rendelkezései az égőáldozatok, lisztáldozatok, vétekáldozatok, jóvátételi áldozatok, hálaáldozatok és a papok felszentelési áldozatainak rendjéről.

38. Az Örökkévaló adta ezeket a törvényeket Mózesnek a Sínai-hegyen, a sivatagban, amikor elrendelte Izráel népének, hogyan hozzanak áldozatokat az Örökkévalónak.