Máté 23 HUNB

1. Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és tanítványaihoz:

2. „Az írástudók és farizeusok a Mózes székébe ültek.

3. Tehát mindazt, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert beszélnek ugyan róla, de nem teszik.

4. Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják, de maguk az ujjukkal sem akarják azokat megmozdítani.

5. Mindent csak azért tesznek, hogy feltűnjenek az embereknek: megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhájuk bojtjait;

6. a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni;

7. szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket.”

8. „De ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.

9. Atyátoknak se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van.

10. Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus.

11. Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok!

12. Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.”

13. „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.” (

14. „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színlelésből mégis hosszasan imádkoztok: ezzel súlyosabb ítéletet vontok magatokra.”)

15. „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt zsidó hitre térítsetek, és ha ez megtörtént, a gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.”

16. „Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: ha valaki a templomra esküszik, az semmi, de ha valaki a templom aranyára esküszik, azt köti az eskü.

17. Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat?

18. Ezt is mondjátok: ha valaki az oltárra esküszik, az semmi, de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, azt köti az eskü.

19. Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot?

20. Aki tehát az oltárra esküszik, az arra is esküszik, ami rajta van.

21. Aki pedig a templomra esküszik, az arra is esküszik, aki benne lakik.

22. Aki pedig az égre esküszik, az az Isten királyi székére esküszik, és arra is, aki azon ül.”

23. „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok mindazt, ami a törvényben ezeknél fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni.

24. Vak vezetők: kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek.”

25. „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele van rablásvággyal és féktelenséggel.

26. Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!”

27. „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal.

28. Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.”

29. „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírköveit,

30. és ezt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének kiontásában.

31. Így magatok ellen tanúskodtok azzal, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak.

32. Éljetek csak ti is atyáitok mértéke szerint!

33. Kígyók, viperák fajzata! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől?

34. Ezért íme, küldök hozzátok prófétákat, bölcseket és írástudókat: egyeseket közülük megöltök és keresztre feszítetek majd, másokat megkorbácsoltok zsinagógáitokban, és városról városra üldöztök,

35. hogy rátok szálljon minden igaz vér, amelyet kiontottak a földön, az igaz Ábel vérétől Zakariásnak, a Barakiás fiának véréig, akit a templom és az áldozati oltár között gyilkoltatok meg.

36. Bizony, mondom néktek: mindez megtörténik ezzel a nemzedékkel.”

37. „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek, hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok!

38. Íme, elhagyottá lesz a ti házatok.

39. Mert mondom nektek: nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!”