Logo
🔍

Máté 9 EFO

« (Mk 2:1–12; Lk 5:17–26)

1. Ezután Jézus beszállt egy bárkába, átkelt a tavon, és a saját városába ment.

2. Ott néhányan egy béna férfit vittek hozzá hordágyon. Jézus látta azoknak a hitét, akik hordozták a beteget, ezért odafordult a bénához: „Bízzál fiam, a bűneid meg vannak bocsátva!”

3. Ezt hallotta néhány törvénytanító is, akik egymás között így tanakodtak: „Ez az ember Istent gyalázza!”

4. Mivel Jézus tudta, hogy mit gondolnak, ezt mondta nekik: „Miért gondoltok ilyen rosszat?

5. Mi könnyebb? Azt mondani, hogy meg vannak bocsátva a bűneid, vagy azt, kelj fel, és menj el?

6. Győződjetek meg róla: az Emberfia felhatalmazást kapott, hogy itt a földön megbocsássa a bűnöket.” Ekkor a beteghez fordulva így szólt: „Kelj fel, fogd a hordágyat, és menj haza!”

7. Ekkor a férfi felkelt, és hazament.

(Mk 2:13–17; Lk 5:27–32)

8. Amikor látta ezt az összegyűlt sokaság, félelem és csodálat töltötte el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen nagy hatalmat adott az embernek.

9. Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy Máté nevű férfit, aki a vámszedő helyen ült, és megszólította: „Kövess engem!” Máté pedig felkelt, és csatlakozott Jézushoz.

10. Egyszer Jézus Máté házában vendégeskedett. Sokan mások is odajöttek: vámszedők és mindenféle rosszhírű bűnösök, akikkel Jézus és a tanítványai együtt vacsoráztak.

11. Amikor a farizeusok látták, hogy Jézus ilyen emberekkel eszik együtt, ezt kérdezték a tanítványoktól: „Hogy lehet az, hogy a ti mesteretek vámszedőkkel és mindenféle bűnössel együtt ül asztalhoz?”

12. Amikor Jézus ezt meghallotta, ő válaszolt a farizeusoknak: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek!

(Mk 2:18–22; Lk 5:33–39)

13. Menjetek, és értsétek meg végre, mit jelent ez: »Irgalmasságot kívánok, nem áldozatokat!«#9:13 Idézet: Hós 6:6. Nem azért jöttem, hogy az igazakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam.”

14. Majd Bemerítő János tanítványai jöttek Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Mi és a farizeusok gyakran böjtölünk. A te tanítványaid miért nem böjtölnek?”

15. Jézus így felelt: „Vajon gyászolnak-e a lakodalomban a vendégek, amíg velük van a vőlegény? De eljön az idő, amikor a vőlegényt elviszik tőlük. Akkor majd ők is böjtölni fognak.

16. Senki sem varr régi ruhára új szövetből foltot, mert az csak tovább szakítaná a régit, és még nagyobb lenne a szakadás.

(Mk 5:21–43; Lk 8:40–56)

17. Senki sem tölt új bort régi bortömlőbe, mert azok kiszakadnának és tönkre mennének, ráadásul a bor is szétfolyna. Az új bort mindig új tömlőkbe töltik, és így mindkettő megmarad.”

18. Miközben ezt mondta, odalépett hozzá a zsinagóga egyik vezetője, leborult előtte, és úgy kérte: „Éppen most halt meg a kislányom. Kérlek, jöjj, tedd rá a kezed, akkor újra élni fog!”

19. Jézus felállt, és elindult vele, s a tanítványai is követték.

20 . Eközben egy asszony Jézus közelébe férkőzött, és hátulról megérintette a ruhája szélét. Ezt gondolta magában: „Ha csak a ruháját megérinthetem, meggyógyulok.” Ez az asszony ugyanis már tizenkét éve olyan betegségben szenvedett, amely állandó vérzéssel járt.

22. Jézus hátrafordult, ránézett az asszonyra, és ezt mondta: „Bízzál, leányom: mivel hittél, meggyógyultál!” Ebben a pillanatban az asszony meggyógyult.

23. Amikor Jézus a zsinagógai vezető házához ért, látta a jajgató tömeget és a hangszereseket.

24. Azonnal rájuk szólt: „Menjetek innen! A kislány nem halt meg, csak alszik.” De azok kinevették.

25. Miután az embereket elküldték, Jézus bement a szobába, megfogta a kislány kezét, aki azonnal feltámadt.

Legyen a hitetek szerint!

26. Ennek az egész vidéken híre ment.

27. Jézus továbbment onnan, és két vak férfi ment utána. Folyton ezt kiabálták: „Dávid Fia, könyörülj rajtunk!”

28. Amikor Jézus bement egy házba, követték a vakok is. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek-e, hogy meg tudom tenni, amit kértek?” „Igen, Uram!” — válaszolták.

29. Jézus megérintette a szemüket, és ezt mondta nekik: „Legyen a hitetek szerint!”

30. Ekkor helyreállt a látásuk. Jézus szigorúan rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, meg ne tudja senki!”

31. Ők mégis elterjesztették Jézus hírét az egész vidéken.

32. Amint elmentek, hoztak Jézushoz egy embert, aki néma volt, mert egy gonosz szellem lakott benne.

33. Jézus kiűzte belőle a gonosz szellemet, mire az ember megszólalt. A tömeg csodálkozva mondta: „Ilyen dolog még soha nem történt Izráelben!”

Sok az aratnivaló, de kevés az arató

34. A farizeusok azonban azt mondták: „A gonosz szellemek fejedelmének segítségével űzi ki a gonosz szellemeket.”

35. Jézus bejárta az összes várost és falut, tanított a zsinagógákban, és hirdette az Isten Királyságáról szóló örömüzenetet. Meggyógyított minden betegséget és erőtlenséget.

36. Amikor látta, milyen sokan összegyűltek, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak: mint a pásztor nélküli juhnyáj.

37. Ekkor a tanítványaihoz fordult: „Látjátok, milyen sok a gabona, de milyen kevés az arató!

38. Imádkozzatok hát, és kérjétek az Aratás Urát: küldjön még több aratót, hogy learassák a gabonáját!”

»