Zsoltárok 129 HUNB

1. Zarándokének. Sokat gyötörtek ifjúságom óta – vallja meg ezt Izráel! –

2. sokat gyötörtek ifjúságom óta, mégsem bírtak velem.

3. Hátamon szántók szántottak, hosszú barázdákat hasítottak.

4. De igazságos az Úr: elvágta a bűnösök kötelét.

5. Megszégyenülnek, meghátrálnak majd Sion gyűlölői mind.

6. Olyanok lesznek, mint háztetőn a fű, amely elszárad, mielőtt kitépnék.

7. Nem szedi marokra az arató, sem ölébe a kévekötő.

8. Nem mondják az arra járók: Legyen rajtatok az Úr áldása, áldunk benneteket az Úr nevében!