Zsoltárok 132 EFO
1. Örökkévaló, emlékezz Dávidra és szenvedéseire!
2. Emlékezz rá, hogy megesküdt az Örökkévalónak, megfogadta Jákób Erős Istenének:
3. „Addig nem megyek be házamba, nem fekszem ágyamba,
4. addig nem alszom, nem is szunnyadok,
5. míg helyet nem találok az Örökkévalónak, lakóhelyet Jákób Erős Istenének!”
6. Hallottunk a Szövetségládáról Efrátában, megtaláltuk Kirját-Jeárimban.
7. Menjünk fel a Szent Sátorhoz! Imádjuk az Örökkévalót lába előtt!
8. Kelj fel, Örökkévaló, indulj el új lakóhelyedre, te és hatalmas Szövetséged Ládája!
9. Papjaid öltözzenek igazszívűségbe, néped vígan örvendezzen!
10. Dávidért, szolgádért ne fordulj el felkent királyodtól!
11. Hiszen megesküdt az Örökkévaló Dávidnak, és vissza nem vonja soha: „Utódaidat ültetem trónodra!
12. Ha fiaid megtartják Szövetségemet és Törvényemet, amelyekre tanítom őket, akkor fiaik is királyok lesznek trónodon örökké.”
13. Mert Siont választotta az Örökkévaló, Siont kívánta lakóhelyének:
14. „Ez lesz lakóhelyem örökké, itt akarok lakni, mert így kívánom!
15. Megáldom gazdagon minden jóval, még szegényeit is ellátom kenyérrel.
16. Papjait szabadításomba öltöztetem, népem vígan örvendezik!
17. Megnövelem ott Dávid hatalmát, felkent királyom dicsőségét ragyogtatom.
18. Szégyent borítok ellenségeire, Dávidon pedig koronája ragyog!”