Zsoltárok 137 HUNB

1. Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.

2. Az ott levő fűzfákra akasztottuk hárfáinkat.

3. Mert akik elhurcoltak minket, énekszót követeltek tőlünk, és akik sanyargattak, öröméneket: Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből!

4. Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön?

5. Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem!

6. Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfőbb örömömnek!

7. Emlékezz, Uram, az edómiakra, akik ezt mondták Jeruzsálem napján: Romboljátok le, romboljátok le, egészen az alapjáig!

8. Babilon pusztulásra méltó népe! Boldog lesz, aki megfizet neked azért, amit velünk elkövettél.

9. Boldog lesz, aki megragadja, és a sziklához csapja csecsemőidet!