Zsoltárok 34 HUNB
1. Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát Abímeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment.
2. Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.
3. Az Úrral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek.
4. Hirdessétek velem az Úr nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét!
5. Az Úrhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem.
6. Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk.
7. Kiáltott a nyomorult; az Úr meghallgatta, és minden bajából kiszabadította.
8. Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket.
9. Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.
10. Féljétek az Urat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők.
11. Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek, de akik az Úrhoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót.
12. Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, megtanítalak benneteket az Úr félelmére.
13. Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napokat látni?
14. Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat, és ajkad ne beszéljen csalárdságot!
15. Hagyj fel a rosszal, és cselekedj jót, törekedj békességre, és kövesd azt!
16. Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat.
17. Az Úr a gonosztevők ellen fordul, emléküket is kiirtja a földről.
18. Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból.
19. Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.
20. Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr.
21. Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük.
22. Halálos veszedelem éri utol a bűnöst, megbűnhődnek, akik gyűlölik az igazat.
23. Az Úr megváltja szolgái életét, és nem kell bűnhődnie senkinek, aki hozzá menekül.