Zsoltárok 55 EFO
1. Istenem, hallgasd meg imádságomat! Ne zárkózz el könyörgésem elől!
2. Hallgass meg, és válaszolj, kérlek, hadd mondjam el, mi nyugtalanít!
3. Az ellenség hangja megrémített, a gonoszok fenyegetése megijesztett. Mert rettenetes dolgokkal vádolnak, és haragosan támadnak rám.
4. Szívem vergődik, s halálfélelem rettent.
5. Remegek a félelemtől, rémület töltött el.
6. Azt mondtam: „Bárcsak szárnyam lenne, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és végre nyugtom lenne!
7. Messze elbujdosnék, és a pusztában laknék!” Szela
8. Sietve elrepülnék, menedéket keresnék a vihar elől!
9. Uram, rontsd meg tervüket, zavard össze beszédüket! Csupa erőszakot és viszályt látok a városban!
10. Éjjel-nappal ezzel van tele a város, bűn és hamisság uralkodik benne.
11. Az utcákon erőszak és romlás, mindenütt csak hazugság és csalás!
12. Ha ellenségem szidalmazna, elviselném. Ha gyűlölőm támadna, elrejtőznék előle.
13. De te támadsz ellenem, barátom és társam?
14. Pedig bizalmasom voltál, együtt jártunk Isten Templomába a sokaságban!
15. Ragadja magával a halál ellenségeimet! Elevenen hulljanak a hallottak országába, mert lakóhelyük és lelkük gonoszsággal tele!
16. De én Istent hívom segítségül, meg is szabadít engem az Örökkévaló!
17. Este, reggel és délben imádkozom, ő meghallja hangom, és válaszol!
18. Sok csatában harcoltam, de épségben tértem haza, mert ő mindig megmentett!
19. Bizony meghallgat engem Isten, aki ősidők óta uralkodik, és megveri ellenségeimet. Szela Ők soha nem változnak, nem félik és nem tisztelik Istent.
20. Még barátaikat is megtámadják, megtörik a szövetséget.
21. Beszédük sima és hízelgő, örökké a békességet emlegetik, de szívükben már harcra készülnek. Szavaik simábbak az olajnál, mégis megsebeznek, mint az éles kard.
22. Add át az Örökkévalónak, ami túl nehéz, majd ő gondodat viseli! Nem engedi, hogy az igaz vereséget szenvedjen.
23. Istenem, ezeket a gyilkosokat és hazugokat te dobod a sírba! Bizony, az életük felét sem érik meg! Én pedig csak benned bízom, Uram!