Zsoltárok 59 EFO

1. Istenem, ments meg ellenségeimtől, védj meg támadóimtól!

2. Szabadíts meg a gonosztevőktől, ments meg a gyilkosoktól!

3. Nézd, lesben állnak, hogy megöljenek! Erős harcosok gyűltek össze ellenem, pedig ártatlan vagyok, nem követtem el semmi rosszat, Örökkévaló!

4. Nem adtam rá okot, mégis készülődnek, hogy megtámadjanak! Örökkévaló, kérlek, lásd meg ezt, kelj fel, és siess segítségemre!

5. Örökkévaló, Seregek Ura és Istene, te vagy Izráel Istene! Kelj fel hát, és büntesd meg ezeket az istenteleneket! Ne kegyelmezz az árulóknak, akik gonosz terveket szőnek! Szela

6. Előbújnak esténként, mint a kutyák, morogva körülszimatolják a várost.

7. Hallod, hogy fenyegetnek és szidnak engem? Nyelvük a fegyverük, s azt mondják, úgysem hallja senki.

8. De te, Örökkévaló, te kineveted őket, kigúnyolod mind az istenteleneket!

9. Énekelek neked, Istenem, mert olyan vagy nekem, mint magas kővár a hegytetőn!

10. Isten szeret engem, és elém jön, győzelemre segít a harcban! Megsegít, hogy ellenségeimet legyőzzem.

11. Ne öld meg őket egyszerre, nehogy népem felejtsen, de szórd szét és verd meg őket hatalmaddal, Uram és Védelmezőm!

12. Essenek csapdába büszkeségük és rágalmaik miatt, hiszen minden szavuk átok és hazugság!

13. Pusztítsd el őket haragodban, végezz velük örökre, hadd tudják meg az egész földön, hogy Isten uralkodik Jákób népén! Szela

14. Előbújnak esténként, mint a kutyák, morogva körülszimatolják a várost.

15. Csatangolnak, ennivalót keresnek, ha nem találnak, vonyítanak.

16. De én minden reggel énekkel dicsérlek hűségedért és szeretetedért, Uram! Bizony, te vagy erős kőváram a magas hegytetőn! Hozzád menekülök a veszedelem idején!

17. Énekemmel dicsérlek, mert erős kőváram vagy magasan fenn, a hegytetőn! Isten, én szerető Istenem!